Lakatos Andor (szerk.): A Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye történeti sematizmusa 1777-1923 - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 3. (Kalocsa, 2002)
D) A Kalocsa Érsekmegye népiskoláinak és a tanüggyel foglalkozó egyéneinek évkönyvei (1856-1919)
D. 1-5.) TANÜGYI KÖZPONTI SZERVEK D.) A KALOCSAI ÉRSEKMEGYE NÉPISKOLÁINAK ÉS A TANÜGGYEL FOGLALKOZÓ EGYÉNEINEK ÉVKÖNYVEI/ SCHOLAE ELEMENTARES IN ARCHIDIOECESI COLOCENSI (1856-1919) BEVEZETŐ A népiskolák leírása 1856-tól szerepel a sematizmusokban. A kezdetben latin nyelvű fejezet (Scholae dementares et triviales in Archi-Dioecesi Colocensi existentes) az első oldalon a tanfelügyelőség szervezetét és a tanítóképző intézeteket ismertette, majd ezt követte az iskolák tankerületenkénti felsorolása (az iskolások létszámával és a tanítók nevével). 1876-tól kezdődően a közölt adatok mennyisége lényegesen megnőtt, szerkezete összetettebbé vált, s a fejezet nyelve ezután magyar (címe: A Kalocsai Érsekmegye népiskoláinak és tanüggyel foglalkozó egyéneinek évkönyve). A változást már pusztán a terjedelmi adatok is jól érzékeltetik: az 1875-ös sematizmus megfelelő része mindössze 10, az 1876-os évfolyamé már 63 oldal volt. Ekkortól kezdve találunk információkat a tannyelvre és a tantermek számára vonatkozóan, differenciáltabbá vált a tanulók számának közlése (tanulók létszáma nemek szerinti bontásban, külön adatok a mindennapi iskolába járókról és az ismétlő iskolásokról), és időnként megjegyzéseket olvashatunk az egyes iskolák történetével kapcsolatban. Bővültek a központi intézmények adatai, megjelent az egyházmegyében működő tanítóegyletek, valamint a kántortanítói nyugdíjintézet tagjainak felsorolása. A fejezet használatát helynévmutató könnyítette, és személynévmutató helyett rövid tanítói életrajzok is készültek. A tanítók neve mellett a fizetési adatokat is feltüntették. A későbbiekben ez a tartalom nem mindig jelent meg teljes egészében, 1909-től pl. nem szerepelt az iskolák tannyelve. 1914 után már csak az 1919-es sematizmus tartalmazott népiskolai fejezetet, a korszak egészét tekintve tehát lényegében 1856-1914 között folyamatosak az adataink (egy év kivételével, 1898-ban ui. nem jelent meg sematizmus). Az összegzett adatok közlésének módszere az eddigiekhez hasonlóan történt, a zárójeles évszámok itt is a sematizmusok megfelelő évfolyamára hivatkoznak. Az eredeti forrásunkhoz képest a legjelentősebb változás, hogy - figyelembe véve az adatok mennyiségéről, szerkezetéről fentebb leírtakat - teljes egészében a magyar nyelvű közlés mellett döntöttünk (ez lényegében az első két évtized latin nyelvű tanítói keresztneveinek fordítását jelentette). A tankerületi beosztás változásai miatt - a plébániák felsorolásához hasonlóan - itt is alfabetikus rendben, településenként közöltük az iskolákat. A név és az esetleges névváltozatok említése után jeleztük, hogy az adott település/iskola mely években szerepelt a sematizmusokban. Az azonosító jellegű adatokhoz tartozik még a tankerületi besorolás, illetve e besorolás változásainak ismertetése. A tannyelv, a tantermek száma és a tanulók létszáma (utóbbi három időmetszetben, 1856-ban, 1885-ben és 1914-ben) felsorolását az iskola történetével kapcsolatos megjegyzések követik, majd „intézmények” címen a nagyobb helységekben az elemi iskola mellett működő különféle iskolatípusok (polgári iskola, óvoda, szerzetesek által vezetett intézmények) bemutatását találjuk. A sort mindig a tanítók és tanárok neve zárja. A tanítói nevek kapcsán érdemes figyelmeztetnünk egyrészt az adatok pontatlanságára, amely számos névváltozatot eredményezett, másrészt az adatszerkezet módosulásaira, melynek 325
