Lakatos Adél - Lakatos Andor - Szabó Attila (szerk.): A Kalocsai Érseki Levéltár Levéltárismertető - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 2. (Kalocsa, 2002)

B) A Kalocsai Érseki Levéltár ismertetője - KFL.I.1. Kalocsai Érseki Hivatal

KFL.I.l.a. EGYHÁZKORMÁNYZATI IRATOK hitelesítéséről. Az 1940-es évekből az iratok mellett pl. szentképmellékletek is előfordulnak. Az 1960-as évektől itt is „évtizedes akták”, amolyan alsorozat-kezdemények születtek tematikus bontás eredményeképpen: külön csomóban gyűjtötték a bérmálási utasításokat, az időbeosztással kapcsolatos, besorolást kérő leveleket, a bérmálási fakultás kérését a helynökök, irodaigazgatók számára (segédpüspökök híján ők voltak az érsekek segítői a bérmálásban). További tagolódás, tételek: • Vegyes iratok 1761, 1763, 1784-1992, 0,97 ifm (1761-1866, 0,04 ifm- 1867-1944, 0.57 ifm - 1946-1992, 0,36 ifm) • Anyakönyvezés (bérmálási anyakönyvek ügyei) 1930-1961, 0,11 ifm CONGRUA 1885-1990 1,95 ifm Névváltozatok, rokonság: Kongrua, Congrua-ügy, Congrua és Párbér Keresőszavak: jövedelemkiegészítés, papi fizetés, állami támogatás, korpótlék Nyelv: magyar, kevés latin A sorozat ismertetése: A lelkészi fizetések méltó megélhetést biztosító kiegészítését az ún. kongrua-ügyet Trefort Ágoston miniszter kezdeményezte a püspöki karnál 1885- ben. A cél a segélyre szorulók összeírása és az anyagi segítség forrásának meghatározása volt. A kezdődő tárgyalások 1887-ben uralkodói kinevezésre egy vegyes bizottság kezébe kerültek, amely főpapokból (Haynald Lajos, Schlauch Lőrinc, Samassa József) valamint a központi kormányszervek képviselőiből állt. A vita egy országos és egységes felmérés lehetséges módjáról folyt, s a folyamatot jelentősen lassította, hogy állami részről a végleges rendezést bizonyos kérdések előzetes tisztázásához kötötték. Ilyen kérdések voltak a kegyúri viszony fenntartásának kérdése, az egyházközségi adók nemeinek tisztázása, rendezése, a stólajövedelmek egységesítése. A háttérben mindvégig ott húzódott a nyíltan fel sem tett kérdés: milyen arányban részesedjék a mindenképpen szükséges lelkészi jövedelemkiegészítés fedezetéből az egyházi nagybirtok ill. az állami költségvetés? A kongrua rendszerének kialakulásával a 20. sz-ban megjelennek a folyósítások és elszámolások iratai. A támogatást igénylőket nyilvántartották, a plébániák jövedelmeit, a szükséges segélyek mértékének megállapításához időről-időre újra felmérték. A 20-30- as évekből számos ilyen felmérő ív ránk maradt, hasonlóképpen 1946-ból is. Többféle címen is folyósítottak támogatást, létezett lelkészi korpótlék és családi támogatás is. Az érsekség általában a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériummal levelezett kongrua- ügyekben. A második világháború után, a szocialista Magyarországon is megmaradt az állami segély a lelkészi fizetéseknél, bár eredetileg a támogatás fokozatos leépítését ígérték, végül mégis nagyjából őrizte értékét. Az állami támogatás felhasználásának egyik kikötése volt ekkoriban, hogy a lelkészkedő papság személyi költségeit fedezzék belőle elsősorban. Az 1960-as évektől itt is évtizedes akták találhatók, külön csomókban a kongrua elszámolásokkal, a további folyósítás ügyeivel vagy a kongrua lemondásokkal, ez utóbbiak főleg halálesetek miatt történtek. Az anyag terjedelmi megoszlása: 1885-1944, 1,03 ifm - 1945-1990, 0,92 ifm 48

Next

/
Thumbnails
Contents