Lakatos Adél - Lakatos Andor - Szabó Attila (szerk.): A Kalocsai Érseki Levéltár Levéltárismertető - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 2. (Kalocsa, 2002)
B) A Kalocsai Érseki Levéltár ismertetője - KFL.I.1. Kalocsai Érseki Hivatal
KFL.I.l.a. EGYHÁZKORMÁNYZATI IRATOK Az általános, elvi döntéseken, szabályozásokon túl konkrét esetek is előfordulnak. Az iktatás e téren nem következetes, hiszen hasonló konkrét esetek a plébániai iratok, s az egyes papok személyes iratai közé is kerülhettek. Az iratsorozat 1927-1946 között mintegy két évtizedre megszakadt, majd 1946-1969 között is csak néhány irat keletkezett. Terjedelmi megoszlás: 1782-1866, 0,06 ifm - 1868-1927, 0,1 ifm - 1946-1969, 0,02 ifm CAPITULUM 1734-1992 1,29 ifm Névváltozatok, rokonság: Kalocsai Fökáptalan, Metrop. Capitulum, Dignitates, Metropolitana Keresőszavak: káptalan. Kalocsai Főszékesegyházi Káptalan, Kalocsai Főkáptalan Nyelv: latin, magyar (részletesebben ld. az alsorozatoknál) A sorozat ismertetése: A török után újjáépülő egyházmegyében Patachich Gábor érsek kezdte meg az érseki tanácsadó testület, a káptalan újjászervezését. 1735-ben sikerült beszereznie a szükséges uralkodói és pápai engedélyeket, az első kanonokok beiktatása 1738-ban történt. A káptalan szervezete kb. fél évszázad alatt épült ki teljesen, de a kanonokok még ezután is sokáig az érseki pénztárból, fizetésből éltek, külön birtokadományt csak 1832-ben kapott a testület. A káptalan önálló jogi személyiséggel rendelkezett. Tagjai töltötték be az egyházmegye legfontosabb egyházkormányzati, hivatali beosztásait, 25 ezer holdon gazdálkodtak és az alapítványkezelő hivatal vezetése, az alapítványi tőkék kezelése révén az egyházmegye jótékonysági, tanulmányi, szociális, karitatív tevékenységét is irányították. 1739-től hiteleshelyi tevékenységet is folytattak, s mindezek révén szervesen beágyazódtak a környék, a régió életébe. Az iratanyag 1734-től kezdődően tükrözi a szervezés nehézségeit. A káptalan életrendjén, feladatain túl megtalálhatók a bérezés, ellátás, káptalani házak stb. kérdései is, ami természetes dolog, ha figyelembe vesszük, hogy az érseki pénztárból éltek. Rendszeresen előfordultak a hiteles hellyel kapcsolatos iratok is. A vegyes iratokon túl nagy mennyiségben maradtak fenn a kinevezések iratai. Ezek nemcsak a konkrét (kortól függően érseki vagy uralkodói) kinevező okiratokat tartalmazzák, hanem a káptalani, érseki javaslatokat is a megüresedett stallum betöltésére, illetve a kinevezés után a káptalan értesítését, a beiktatás előkészületeit, az eskütételt is. Harmadik nagy egységként a javadalommal, vagyonkezeléssel kapcsolatos ügyeket nevezhetjük. Ezek az iratok a birtokadomány, azaz 1832 előtt a fizetéssel, ellátással kapcsolatosak, később a szerződések, beruházások, kölcsönök esetében kért érseki jóváhagyásokat, anyagi beszámolókat tartalmazzák. Az iratok fele, kb. 0,08 ifm a káptalan 1832-34 közötti javadalmazásával kapcsolatos. A sorozat irataitól függetlenül a káptalan önálló levéltárral is rendelkezett. További tagolódás, tételek: • Vegyes iratok 1734-1861,0,20 ifm /1892-1992, 0,27 ifm latin, magyar csak a 20. szban. 44
