Lakatos Adél - Lakatos Andor - Szabó Attila (szerk.): A Kalocsai Érseki Levéltár Levéltárismertető - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 2. (Kalocsa, 2002)
B) A Kalocsai Érseki Levéltár ismertetője - KFL.I.1. Kalocsai Érseki Hivatal
KFL.I.l.a. EGYHÁZKORMÁNYZATI IRATOK • Árvák, árvaházak vegyes iratai 1763-1950, 0,40 ifm. 1842-ig latin nyelvű, utána magyar. A 19. sz-ból kevés irat található (ezt a korszakot ld. kalocsai árvaháznál), a legnagyobb rész 1763-1790 és 1900-1950 közötti. • Bácsi árvaház 1884-1923, 0.04 ifm, magyar • Hajósi árvaház (Haynald árvaház) 1907-1951, 0,40 ifm, magyar (A kalocsai árvaházat költöztették át Hajósra.) • Horgosi árvaház 1896-1926, 0,09 ifm, magyar • Kalocsai árvaház 1831-1917, 0,21 ifm. 1870-es évekig latin, utána magyar (Folytatása Hajóson.) • Zombori árvaház 1888-1923, 1940-1943, 0,15 ifm, magyar BAPTISMUS 1731-1991 0,65 ifm Névváltozatok, rokonság: Conversio, a 20. században a Baptismus + helynév iktatás is gyakori Keresőszavak: keresztség, elkeresztelés, vegyesvallásúak gyermekei, áttérés, megtérés, izraeliták, konvertiták, szentségek Nyelv: magyar, 1880-as évek előtt latin A sorozat ismertetése: A keresztség szentsége nemcsak elvont teológiai munkáknak adott témát, hanem a mindennapi életben, gyakorlati kérdésekben is sok fejtörést okozott papoknak, főpapoknak, politikusoknak egyaránt. Felvételének szabályozása, gyakorlata pápai útmutatások, főpapi utasítások tárgya volt, de igényt formáltak a beleszólásra a világi hatóságok, a helytartótanács, később a vallás- és közoktatásügyi miniszter is. Részben formai követelményekről esett szó, ilyen volt pl. az anyakönyvvezetés mikéntje. Az igazi nehézségeket azonban a társadalom szempontjából kényesebb megítélésű ügyek, pl. a vegyesvallásű házaspárok gyermekeinek keresztelései, az űn. elkeresztelések vagy a zsidók áttérése okozták. Az említett kényes kérdések, a vegyesvallásű házasok gyermekeinek keresztelése, a zsidó vallás egyenjogúsítása országgyűléseknek is témája volt, megtalálhatók ezzel kapcsolatban Haynald Lajos főrendiházi beszédei és bővebben kifejtett álláspontja, jegyzetei 1868-ból, azután 1890- ből az elkeresztelési vita további fejleményei, az április 12-én e témában tartott püspökkari ülés jegyzőkönyve, Hornig Károly veszprémi püspök és Samassa József egri érsek vitája, és végül a folyamatokat ismertető, értékelő sajtó részletei. A „különleges” esetekhez: nazarénusok, izraeliták vagy egyáltalán csak felnőtt megtérők, egyszóval konvertiták kereszteléséhez a plébánosok engedélyt, ún. fakultást kértek az egyházmegye központjából. Ezek az iratok alkotják a sorozat jelentős részét. Számos esetben megtalálhatók a keresztséget kérők levelei, akik alkalmanként magát az érseket (pl. Haynaldot sok esetben) kérték keresztapának, de ezeket a kéréseket csak ritkán teljesítették. A sorozat nagy részét a 20. sz-i iratok adják, azon belül érdekes módon a 30-as évek iratai hiányoznak. 1940-44 között a politikai változások eredményeképpen jelentősen megnőtt az izraelita áttérések száma és iratanyaga. 1945 után főleg a 80-as évtizedtől kezdődően gyarapodik az anyag, melyet ekkoriban már elsősorban a felnőttkeresztelések engedélyei s a használatos magyar nyelvű szertartáskönyvek ismertetései tesznek ki. 39
