Lakatos Adél - Lakatos Andor - Szabó Attila (szerk.): A Kalocsai Érseki Levéltár Levéltárismertető - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 2. (Kalocsa, 2002)
C) Adattár - I. Lakatos Andor: Levéltári kronológia
ADATTÁR 1878. Haynald érsek kérésére megkezdik a jegyzőkönyvek alfabetikus mutatózását. Az érsek határozott kérése volt, hogy az indexek az ügyek sorrendjében folyamatosan, napra készen, és ne utólag készüljenek. 1880-as évek: Haynald érsek újabb kérésére rendszeressé válik az akták „tárgyszavazása”. A tárgy rövid meghatározását (praesentatio) az érsek már 1868- ban kérte, de az csak részben valósult meg. Fokozatosan épült ki ugyanis a mondatokból néhány szóra, egy-egy kifejezésre csökkenő tárgyszavak-címszavak rendszere. A tárgyszavak használatával kézenfekvő módon alakult ki az érseki hivatal iratainak tagolódása: a plébániákra vonatkozó iratok rendező elve a helynév, a személyekre vonatkozóké a személynév, az egyházkormányzati iratoké a tárgy lett. Az így születő állagok és sorozatok tulajdonképpen egy önmutató rendszert alkottak, hiszen a sorozatok anyaga a raktári elhelyezésben együtt maradt, s így a későbbi használat során a levéltárosok segédletek nélkül is könnyedén eligazodhattak. Ezt az iratkezelési rendszert valamennyi érseki iratképző szerv alkalmazta, sőt a régi iratok eszerinti átrendezésével a teljes levéltári anyagot tekintve érvényesítették, és a mai napig is használják. 19. sz. vége: A második emeleten egy újabb kis helyiséget rendeznek be levéltári célokra, ez lett az ún. „kislevéltár”. A földszinti nagylevéltár legrégibb helyiségében a falak mentén futó, eredeti fapolcozat mellett a terem közepén két polcállványt (columna) helyeznek el, melyek szintén fából készültek. 20. sz. eleje: A régi szentszéki pereket és plébániai számadásokat, összesen 15 láda terjedelemben a padláson helyezik el a levéltári helyhiány megoldására. 1925. Az anyakönyveket az iratoktól külön, a konzisztóriumi teremmel szomszédos előszobában helyezik el. 1938. Légoltalmi előírások értelmében ki kell üríteni az érseki palota padlását. Az ott tárolt szentszéki peres iratokat és plébániai számadásokat a pincébe hordják, az anyag sajnos több éven át ott marad, s a nedves körülmények miatt károsodik. 1941. Bácska visszatérését követően a Szabadkai Apostoli Adminisztratúra levéltárát (1923-1941) Kalocsára szállítják, anyakönyveinek az ún. „sötét szoba” (a levéltár és a konzisztóriumi terem kandallóinak egykori fűtőhelyisége) átalakításával külön raktárt hoznak létre. 1944. A légitámadások fokozott veszélye miatt az anyakönyveket egy szigetelt pincébe hordják, a rothadásnak indult szentszéki iratokat és számadásokat az anyakönyvek eddigi helyére hozzák fel. 1945. A háború után az uradalmi levéltárat egy fészerbe költöztetik, értékes térképtárát az érseki palota második emeletén helyezik el (korábban a jószágkormányzóság épületében és a központi gazdasági udvar épületegyüttesének egyik tornyában is tároltak uradalmi iratokat). 1947. A pincéből felhordott anyakönyvek a régi konzisztóriumi teremben kapnak helyet, a földszinti „nagylevéltár” terjeszkedése ezzel véget ért, elérte mai alapterületét (135 m2). 1951. Megkezdődik a kiszáradt szentszéki iratok rendezése, a menthetetlenül megrongálódott anyag selejtezése. Az Érseki Levéltár és Káptalani Levéltár anyagát „nemzeti érdekű magánlevéltárrá” minősítik, majd más katolikus levéltárakhoz 311
