Lakatos Adél - Lakatos Andor - Szabó Attila (szerk.): A Kalocsai Érseki Levéltár Levéltárismertető - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 2. (Kalocsa, 2002)
B) A Kalocsai Érseki Levéltár ismertetője - KFL.I.3. Lakatos Adél: A Kalocsai Főegyházmegyei Tanfelügyelőség
KFL.I.3. KALOCSAI FŐEGYHÁZMEGYEI TANFELÜGYELŐSÉG sorozat évkör terjedelem Vizsgák 1892-1944 0,02 ifm KFL.I.3.b. Népiskolák iratai 157 sorozat 1868-1951 43,68 ifm A Főtanfelügyelőség az egyes iskolákra vonatkozó iratokat helységenként csoportosította, ill. tárolta. A települések anyagán belül megkülönböztették az iskolatípusokat (népiskolákat, gimnáziumokat, felsőkereskedelmi iskolákat, tanító-, tanítónő- és óvónőképzőket). Ebben a rendszerben (az Érseki Hivatalhoz hasonlóan) irattári segédletek nélkül is viszonylag könnyen visszakereshetőek voltak az iratok. A Főegyházmegyei Tanfelügyelőség fonójának legnagyobb állagát a népiskolák anyaga alkotja. Az egyes települések népiskoláinak iratai egy-egy sorozatot alkotnak. Korábban a sorozatokon belül megkülönböztették a személyi és dologi aktákat. Ám a rendezés során - figyelembe véve az elkülönített csomók kis terjedelmét - nem tartottuk indokoltnak az egyes sorozatok további tematikus bontását. A sorozatokon belül így az iratok egyetlen folyamatos időrendben találhatók. A népiskolák állaga 1868-1951 között keletkezett iratokat foglal magába. Nyelvezetét tekintve anyagának jelentős része magyar, kisebb része latin, illetve német nyelvű. 1941-ben a Szabadkai Apostoli Adminisztratúra 1923-1941 között keletkezett levéltárát, benne az iskolai iratokat is Kalocsára szállították, de az említett iratok 1983- ban visszakerültek Szabadkára. így a bácskai népiskolák sorozatainak évköre: 1868- 1923 és 1941-1944. (1923-1941 között csak néhány itt maradt irat található.) A népiskolák iratanyaga gazdag forrás a helytörténet, az iskola- és oktatástörténet iránt érdeklődő kutatók számára. Az egyes települések népiskolai anyaga rendkívül sokrétű. Találhatunk itt különféle jelentéseket tantestületi értekezletekről, vizsgákról, ünnepségekről, iskolalátogatásokról, tankötelesek iskolai mulasztásairól. További témák lehetnek: szünidők engedélyezése, vizsgaidőpontok jóváhagyása, iskolaépületek és tanítói lakások felújítása, a munkálatokhoz szükséges tervek, hatósági engedélyek beszerzése. Bőségesen olvashatunk a tanítókról: megválasztásukról, alkalmazásukról, fizetésükről és egyéb juttatásaikról, panaszaikról és fegyelmi ügyeikről. Megtalálhatók továbbá a tantervek, órarendek, tankönyvjegyzékek, és nem utolsó sorban az iskolaszéki iratok egyrészt a tagok megválasztásáról, másrészt az iskolaszéki ülésekről. Külön foglalkoztak a hitoktatással, a tanulók vallásgyakorlatával. A sorozatokat az elemi népiskolák általános iskolákká alakításának iratai, valamint 1948-tól az államosítás során készült leltárak és jegyzőkönyvek zárják. Az egyes iskolák történetének feldolgozásában nehézséget okozhat, hogy az átfogó tankerületi jelentéseket nem különböztették meg az iratkezelésben, hanem a 301
