Lakatos Adél - Lakatos Andor - Szabó Attila (szerk.): A Kalocsai Érseki Levéltár Levéltárismertető - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 2. (Kalocsa, 2002)
B) A Kalocsai Érseki Levéltár ismertetője - KFL.I.1. Kalocsai Érseki Hivatal
KFL.I.l.c. PERSZONÁLIS IRATOK KFL.I.l.c. Perszonális iratok 1363 sorozat 1712-1992 51,35 ifm Iktatási címszóként a múlt század utolsó évtizedében jelent meg a Personalia kifejezés, a személyekre vonatkozó iratok egybegyűjtésének azonban ennél jóval régibb hagyománya volt a hivatalban. Az iratsorozatokból megállapítható, hogy már a 18. században következetesen kialakították, s előbb-utóbb valószínűleg külön is őrizték ezeket a személyes iratcsomókat, melyek természetesen egyházi személyekre, pontosabban az egyházmegye érsekeire és papságára vonatkoztak. Az iktatási tárgyszavak használatának idején azután a Personalia kifejezést időnként önmagában, de jellemzően inkább személynévvel együtt láthatjuk az iratok felzetén, ill. a személynevek önmagukban is előfordultak. A perszonális iratsorozatok fontos jellemzője, hogy döntő mértékben a hivatal egyes személyekre vonatkozó aktái alkotják, és nem találjuk itt az érintettek személyes iratait, hagyatékát. (Hagyatéki iratok begyűjtésére egyébként a régebbi időkből alig találunk példát, a 20. sz. második felében már időnként előfordult, s a perszonális iratok ilyenkor valóban keveredhettek hagyatéki iratokkal, ezeket azonban a rendezés során szétválasztottuk.) A perszonális iratok szerves összetartozását a hivatal egyéb irataival egyébként az is jól jelzi, hogy a személyes iratok között számos egyházkormányzati címszóra bukkanhatunk. Informationes, Dimissio Sacerdotum, Papi nyugdíj, Obitus és még hosszasan sorolhatnánk a példákat. Ezt az első látásra talán meglepő állítást rögtön kiegészíthetjük azzal, hogy a sorozatok elkülönítésének módszere-logikája azért sejthető-felismerhető: míg az egyes témák elvi iratait az egyházkormányzati iratok között találjuk, azok gyakorlati alkalmazását bizonyos személyek esetében már az érintettek neve alatt. Ha tehát a papi nyugdíj jogosultsági feltételei, járulékai változtak, azt az egyházkormányzati iratokhoz iktatták, míg N.N. nyugdíjának megítélését már inkább az érintett perszonális iratai között helyezték el. Hasonlóképpen egy espereskerület káplánjairól írt információkat az egyházkormányzat Informationes tárgyszava alatt találjuk, míg az egyetlen káplánról írt jelentést a személyre vonatkozó iratok között. Hasonló átfedések egyébként a plébániai iratokkal is előfordulhatnak: a plébánosi kinevezéseket pl. általában a plébániák iratai között találjuk, de időnként az érintett plébános perszonális iratai között is előfordulnak. A perszonális iratok rendezését az egyes személyekre vonatkozó iratsorozatok helyreállítása, a sorozatokon belüli időrend és az állag alfabetikus rendjének kialakítása jelentette. Nem volt könnyű viszont az ismertető leírás módszerét, mélységét meghatározni. A puszta nevek, évkörök és iratfolyóméterek közlését több okból is kevésnek éreztük. Az egyik ok, hogy a személynevek „használhatóságához” szükség van bizonyos azonosító adatokra, pl. születési, halálozási dátumokra, hiszen enélkül félreértéseket okozhatnak a többször szereplő, azonos nevek, nem is szólva a különféleképpen írt névváltozatok azonosíthatóságáról... A másik ok, hogy a 175
