Lakatos Adél - Lakatos Andor - Szabó Attila (szerk.): A Kalocsai Érseki Levéltár Levéltárismertető - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 2. (Kalocsa, 2002)
A) Bevezető - I. Lakatos Andor: Intézményünkről
BEVEZETŐ együtt levéltárunk egyik sürgős és fontos feladata, annál is inkább, mivel a helytörténeti kutatások szempontjából pótolhatatlan, és az eddigiekben általában csak kis mértékben hasznosított forrást jelentenek. KFL.VI. Az Egyéb szervek fondjai általában másutt keletkezett, s az idők során levéltárunkba került iratokat jelentenek. Jelenleg 11 fond mintegy 40 ifin terjedelmű anyaga tartozik ide. az 1766-1960 közötti időszakból. Példaként említhetjük az Érseki Főgimnázium, a Szent Ágoston Egylet (irodalmi-, tudományos önképzőkör), a Pál Mátyás Missziós Központ, vagy a későbbi időkből a Kalocsai Papi Otthon iratait. Az említett iratok a szervek megszűnése, államosítása, ill. költözése kapcsán kerültek levéltárunkba. KFL.VII. A Hagyatékok, letétek fondcsoportban papi személyek hagyatékait és a levéltárunkban elhelyezett letéteket találjuk. A hagyatékok begyűjtése a 20. században vált „rendszeressé”, a 19. századból csak Haynald Lajos bíboros-érseknek maradt ránk jelentősebb mennyiségű anyaga. A mintegy 23 ifin terjedelmű iratanyag nagyobb részben rendezetlen, ill. rendezés alatt áll. KFL.VIII. A Gyűjtemények fondcsoportja az egyedi tárolást, kezelést igénylő, általában darabszinten nyilvántartott levéltári dokumentumok őrzőhelye. Az oklevéltár (benne 30 db Mohács előtti oklevelünkkel), térképtár, tervtár, mikrofilmtár, továbbá a plakátok, képeslapok és fényképek gyűjteménye tartozik ide. Állománya a rendezési munkák során fokozatosan gyarapszik, jelenleg kb. 50 ifin terjedelmű. 1.3. Kutathatóság, segédleteink, praktikus információk Levéltárunk állományában a levéltári törvény előírásainak megfelelően a kutatást díjtalanul, saját kutatási szabályzatunk alapján biztosítjuk.4 Kutatási szabályzatunk legfontosabb eltérése a közlevéltárakban alkalmazott szabályzattól, hogy levéltári anyagunk az iratok keletkezésének naptári évétől számított 50. év után kutatható5. A személyes adatot tartalmazó levéltári anyag esetében a levéltári törvény előírásainak megfelelően6 járunk el, vagyis pl. perszonális irataink, hagyatékaink az érintett személyek elhalálozását követő 30. év után kutathatók. Ha az elhalálozás pontos ideje nem ismert, akkor a születés évét követő 90. év után, ha az sem ismert, akkor az irat keletkezésétől számitott 60. év után válik kutathatóvá az irat. Fontos korlátozást jelent viszont, hogy anyakönyveink a keletkezésüktől számított 90. év után kutathatók, a szentszéki, peres iratok pedig csak a keletkezésüktől számított 100. év után válnak kutathatóvá. 4 1995. évi LXVI. tv. (Ltv.) 30. §. (2) c. pontja 6 Ld. Ltv. 22. §. 6 Ld. Ltv. 24. §. 15
