Lakatos Adél - Lakatos Andor - Szabó Attila (szerk.): A Kalocsai Érseki Levéltár Levéltárismertető - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 2. (Kalocsa, 2002)

B) A Kalocsai Érseki Levéltár ismertetője - KFL.I.1. Kalocsai Érseki Hivatal

KFL.I.l.b. PLÉBÁNIAI IRATOK

templompénztárról, valamint a különféle alapítványokról (kegyes-, mise- stb. alapítványok).

2.) Polgári kori iratok (1867-1945)

2.a.) A plébániák sorozataiban az általános, mindennapos ügyintézésből, levelezésből származó iratok (litterae) alkotják az anyag legnagyobb részét. Ez a tétel tartalmazza a templom és a plébánia építésével, bővítésével, javításával, fölszerelésével, berendezésével kapcsolatos ügyeket. Itt találhatók a leltárak, a plébániaföld bérletére, eladására vontakozó iratok és a temető ügyei. Az iratok egy másik fontos részét jelentik a személyi ügyek: a plébános, a káplán, a kántor és más egyházi alkalmazottak, az egyházközségi képviselők kinevezése, lemondása, jövedelme, fegyelmi ügyei. Ide kerültek az egyházközségi gyűlések jegyzőkönyvei, a plébánia jövedelmeinek (párbér, kongrua stb.) iratai és a plébánia átadás-átvételére, határainak változására vonatkozó ügyek. Itt találhatók a hitélettel kapcsolatos iratok, az egyesületek, missziók és búcsúk ügyei, ide kerültek az alkalmi misézési engedélyek, kérdések és iránymutatások lelkipásztori eljárásokkkal kapcsolatban, és nem utolsó sorban a kegyúri ügyek.

2,b.) Az alapítványok (fundationes) iratait legtöbbször kegyes- és szentmise alapítványok alkotják, de előfordulnak kereszt, oltár, kálvária stb. állítására-építésére tett alapítólevelek is.

2.c.) A felmentések (dispensationes) házasságkötésekkel kapcsolatban váltak szükségessé. A szentségi házasságoknak meg kellett felelni az egyházi rendelkezéseknek, és ha nem tudták az előírásokat maradéktalanul betartani, a házasságkötés felmentést igényelt. A felmentési kérelmeket az illetékes plébános közvetítette, és amennyiben az érseki hivatal megadta, birtokában a plébános megeskette az érintetteket. Leggyakrabban a háromszori hirdetés kötelezettsége alól, valamint a vegyes vallás, vérrokonság, sógorság vagy korhiány miatt kértek felmentést.

2.d.) Az anyakönyvi javítások (correctiones) alkalmával a plébánosok utólagos javításokat jegyeztek be az anyakönyvekbe, s az eljárás fontosságát növelte, hogy mindez hiteles dokumentumokat érintett. A meglehetősen gyakran előforduló módosítások okai különfélék lehettek: törvénytelen gyermekek későbbi törvényesítése, az anyakönyvezés során elkövetett hibák és tévedések javítása, örökbefogadások, névváltoztatások (magyarosítások), ritkább esetben törvénytelenítések (a feleség házasságon kívüli kapcsolatából született gyermekének megtagadása a férj részéről).

2.e.) A jelentések és kimutatások (relationes et consignationes) részben tájékoztatási célból, részben kiadványokhoz (pl. egyházmegyei évkönyv készítéséhez), statisztikai adatközlés céljából készültek. Adatokat találhatunk bennük a katolikus hitre tértekről, az elváltán élőkről, a vegyes- és polgári házasságokról, a gyónások és szentáldozások gyakoriságáról, a meg nem kereszteltekről és a más vallásra áttértekről. Készült még jelentés a plébánia helyzetéről és a katolikus társulatokról is. A hivatal ezeket az adatokat rendszeresen kérte a plébánosoktól, sok esetben előre nyomtatott kérdőíveket töltöttek ki és küldtek vissza. Az adatok sematizmusokban történő közlése után a jelentések és kimutatások jelentős részét selejtezték. A ránk maradt anyag így nagyon hiányos, terjedelme még a nagyobb plébániák esetében is csekély.

124