Lakatos Adél - Lakatos Andor - Szabó Attila (szerk.): A Kalocsai Érseki Levéltár Levéltárismertető - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 2. (Kalocsa, 2002)
A) Bevezető - I. Lakatos Andor: Intézményünkről
BEVEZETŐ és - a szentszéki bíróság fellebviteli működésétől eltekintve - egyre inkább a tanácsadói szerepkör, a tiszteletbeli elsőség dominált. Mindezzel párhuzamosan az érseki tartományok területe is lényegesen csökkent. A Kalocsai érseki tartomány szuffraganeusai a 18. sz. végén (nyugatról keletre haladva): Zengg-Modrus, Zágráb, Boszna-Szerém, Csanád, Nagyvárad és Erdély püspökségei. 1853-ban a Zágrábi érseki tartomány szervezése jelentett nagyobb változást, Zágrábbal együtt ui. Zengg-Modrus és a Boszna-Szerémi Püspökség is kivált a tartományból. 1920 után az érseki tartomány egyetlen szuffraganeusa a Csanádi Püspökség maradt, amely 1982-től Szeged-Csanádi néven szerepelt. 1993-tól a Kalocsa- Kecskeméti Főegyházmegye Péccsel és Szeged-Csanáddal alkot egy érseki tartományt. Az alábbiakban a sematizmusok adatai alapján készítettünk egy rövid összeállítást az egyházmegye legfontosabb statisztikai adatairól. A főegyházmegye lakosságáról, a papság létszámáról: 1821 1875 1905 1927 1975 1997 lakosság (ezer fő) 440 705 927 244 160 588 katolikusok aránya (%) 65 66 67 82 83 75 papság létszáma (fő) 182 187 221 161 139 124 Lelkipásztori nyelvhasználat a plébániákon: 1830 1881 1927 1942 magyar 39 47 41 105 német 23 20 2 20 délszláv 7 23 vegyes 30 43 20 72- magyar más nyelvvel együtt 8 39 19 65- német más nyelvvel együtt 9 33 13 47- délszláv más nyelvvel együtt 13 31 15 42- szlovák más nyelvvel együtt 2 11 plébániák száma összesen 99 112 63 200 A főegyházmegye lakosságának vallási megoszlása: katolikus görögkeleti evangélikus református zsidó 1881 65.5 16.8 9,3 5.6 2,8 1927 82 2 7,7 5,8 2,5 11
