Lakatos Andor - Sarnyai Csaba Máté (szerk.): 1848/49 és ami utána következett… Válogatott dokumentumok a Kalocsai Érseki Levéltár 1848-1851 közötti anyagából - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 1. (Kalocsa, 2001)

II. Egyházi tanácskozmányok és reformtörekvések

II. EGYHÁZI TANÁCSKOZMÁNYOK ÉS REFORMTÖREKVÉSEK ha ezelőtt tapasztalt és orvosilag bizonyított elgyengülésben szevedend, csak azon esetben használandja a nyerendő fölmentvényt, itt is kérelmétől elmozdíttatott lélekismeretsége kétségbe vonatván orvosi bizonyítványa pedig tökéletlennek nyilváníttatván. 3- or Érintett véleményében előforduló azon kifejezést „mint viselje magát a pap az élet különb nemű irányában meghatározni nem nehéz toldata csak kérdezze a józan észt” aképp világosítja fel: miszerint a pap minden sorsú ember iránt magát alkalmaztatni tudja: hogy legyen beszédében és maga viseletében példás s. a. t. végre 4- er A néphez tartandó prédikációkat nem véli megszüntetendőknek, hanem ak[k]épp módosítandóknak: hogy városokban hol a nép értelmesebb, szokott módon tartattassanak, kisebb helyeken pedig kivéve a nagyobb ünnepeket homiliákkal vagy egyéb tanításokkal váltassanak fel; mely felvilágosító válaszában végbefejezésül hozzá adván: miképpen minden szava a legkatholikusabb értelemben miként lélekisméretes meggyőződése is mindig az volt és Isten kegyelmével az maradand, vetessék és értelmeztessék. A felolvasott válasz után ő érseki Exellja értesíteni és illetőleg felvilágosíttatni kívánván az iránt: vajon nevezett plébánosnak elősorolt panaszai igazságon alapszanak-e? Hozzá adván miszerint Márkus Lajos előtte személyesen megjelenvén, már csupán 9 hónapi fizetésiden áljljapotát nyilványítá sérelemnek. - Érseki helyettes ő M[é]l[tósá]ga, amennyire az illető iratok áttekintése nélkül emlékezet után rögtön válaszolhatott, ezen Szentszék által állítólag elkövetett igazságtalanságokra nézve előadá: miszerint Márkus Lajos hajósi plébános 9 hónapi fizetésének megtagadása iránti panasza merőben alaptalan. Mert midőn 1840-ik évben boldogult Klobusiczky érsekhez210 udvari káplánnak kineveztetni esedezett, kijelentetett néki: miszerint ha a boldog emlékű érsek - mint agg koránál fogva már akkor is várható vala - az életből pár évek múlva kimúlna, javadalmi alkalmaztatást korántsem igényelhetvén káplánnak fog újólag kineveztetni. Mit egész készséggel elvállalván, miután Klobusiczky Péter kalocsai érsek halála 3 év múlva csakugyan bekövetkezett, mi lett volna természetesb, mint az általa is elvállalt feltétel szerint kápláni állomásra rendeltetni. Azonban ezen Szentszék részint a boldog emlékű érsek hamvai iránti tiszteletből, részint hogy panaszkodó ezen Szentszéknek sorsa iránti részvétét tapasztalhassa, a több évektől betegeskedő Vlaovich Athanáz érseki főkáptalani könyvtámok mellé ideiglenesen helyettesíttetett megígértetvén néki: hogy miután a rendes könyvtárnok hivatalában legalábbis csak még 1 évig megtartatni esedezett és eme kérelme egészsége kíméletből is méltánylattal fogadtatott. Elláttatása iránt a szükséges lépések megtétendnek, mi meg is történt, mert 1843-ik évi augusztus 2-ik napján a Magyar Kirfályi] Udv[ari] Kincstárhoz ez érdemben fölterjesztés tétetvén, részére rendes fizetés fejében 500 p[engő]f[orint] kérettetett. Azonban a Kirfályi] Kincstártól csak következő évnek március havában adatván, és pedig tagadó válasz. Fizetéséről csak ekkor lehete szentszékileg rendelkezni, oly formán: hogy mind ő mind pedig Vlaovich Athanáz fejenkint 600 p[engő]f[orin]t-ban részesítettek. Hozzájárulván továbbá, hogy panaszkodó plébános könyvtárnoki helyettesnek történt kineveztetését a kápláni sors kikerülése tekintetéből örömmel fogadván, és így önkint elvállalván sérelemről sem panaszkodhatik. Méltó figyelmet érdemel az is, hogy panaszkodó plébános a boldogult érsek által végintézetileg hagyott összegen kívül még 700 p[engő]F[orin]t ezüstben mint ugyanazon érsek által még életben és csupán azon célon letett öszveget nyert, hogy halála után ezáltal is ellátatása miatt - melyet nem is bírt, de arra feljogosítva sem volt - a megyei kormányt gőgös zsarnokságról igazságosan nem vádolhatja. Ami a hajósi plébánia 1840-ik évi szöllőtermésének felosztását illeti: a dolog ak[k]épp áll, hogy boldogult Mayer Mátyás hajósi plébános 1845-ik évi augusztus végső napján meghalálozván az akkor divatozó főmegyei szabály szerint az egész 1845-ik évi szöllőtermés a boldogult tömegének ítéltetett. Kirscher András ideiglenes plébános 2111 Klobusiczky Péter kalocsai érsek 1821-1843 85

Next

/
Thumbnails
Contents