Lakatos Andor - Sarnyai Csaba Máté (szerk.): 1848/49 és ami utána következett… Válogatott dokumentumok a Kalocsai Érseki Levéltár 1848-1851 közötti anyagából - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 1. (Kalocsa, 2001)

II. Egyházi tanácskozmányok és reformtörekvések

II. EGYHÁZI TANÁCSKOZMÁNYOK ÉS REFORMTÖREKVÉSEK

rajtok elkövetett méltatlanságok ellen, elmondották zúgolódva igazságos panaszaikat, minden válogatás nélkül bárki előtt. Szidták az elöljáróságot, a pap, világi, úr, pór, asszony, gyermek, házi cseléd, katholikus, más vallásfelekezetüek jelenlétében egyiránt. És így veszett naponkint az egyházi rend iránti tisztelet. 3. A veszedelmes kárhozatos szüntelen fölemlegetett elv: cause cum secularibus190 Nem képtelenség-e ezen eszme? Nem ellenkezik-é Krisztus tanjával, egyik osztályát az emberiségnek a másik ellen bizodalmatlanságra ébreszgetni? Miként számíthatunk józanésszel segedelmezésére azoknak, kiket veszedelmesnek hirdetünk? Azt pedig jól tudjuk, hogy védelmükre mindenkor szükségünk lesz, hacsak a világból ki nem akarunk lépni. így hűltek meg irántunk azok, kik iránt mi előbb meghűltünk, és éppen annyira tisztelnek, mennyire érdemeljük. Közelítsünk inkább hozzájuk,. És jelenleg miként történhetik ez leginkább, mint a nőtlenség eltöröltetése által, mely ellen oly sokan és annyira elkeseredettek, ne szegüljünk ellenük, ne ingereljük ellenünk. Mint viselje magát és alkalmazza a pap az élet különbnemű irányában meghatározni nem nehéz föladat, csak kérdezze a józan észt. A hivatalok, javadalmak vadászatábani csúszás mászás, kitől legcsekélyebb pártolást várhat céljához, legyen ez bár úri szolga odaveti magát, és aljas elvetemedettsége által ássa meg a tekintély sírját. - Végre a hivatalbani hanyagság, az italbani mértékletlenség, fukarság s. a. t.

4. Hogy a lelkészek és segédlelkészek közti béke, bizalom és őszinteség, egyetértés a törvényes alávetettség értetlenségével fölállíttassék, és szilárdíttassék, élelmezésre és lakásra választassanak el egymástól és hivataluk köre határoztassék újra. Ámbár felette ritkán erednek a köztöki zsúrlódások és viták a hivatalos kötelességek fölött, hanem azokat többnyire a házi kellemetlenségek, a teljes hatalmú, megátalkodott gonosz durva gazdasszonyok - mit káplánkori sajnos tapasztalásomból állíthatok - idézik elő. Hiszem, miszerint a megkívánható esetben alig lesz a megyében pap, ki erre adatot fölhozni ne tudna. Miként lehetne ott békét alkotni, hol egy nyel vés gazdasszony ura a háznak? Fölhatalmazza ez dühében a házi cselédeket - kikkel kezetfogva sértegeti, rágalmazza a segédlelkészt - kikelnek ellene mindnyájan, lenézik, gyalázzák, rágalmazzák. A segédlelkész tűri egy ideig az ismételt méltatlanságokat kiméivé öregebb paptársát, míg végre kifogy türelméből, panaszt tesz plébánosánál. Ez előre sejdíti, hogy a gazdasszony, kinek törvényhatósága alatt nyög, nem fog tágítani. Kéntelenségből védi a káplán irányában, és így a segédlelkész fed[d]hetetlen ártatlansága érzetében elveszti igazságos ügyét kéntelen utóbb maga elégtételt - képzelhetni milyent - adni magának. így történnek a leggyalázatosabb botrányos csaták a plébánián, melynek közel egynek kellene lenni az Isten házával. S kinek a művei? Sokszor a világon keresztül vándorlóit és véletlenül a plébánián fónnakadt szemtelen nőnek, és egy gyarló, szerencsétlen, megbukott papnak. Mily úton lehetne ezen is inkább segíthetni, mint a nőtlenség eltöröltetése által? Nem volna-é az Isten és ember előtt kedvesebb, ha a plébánosnak egy előkelő családból származott, pedánsan nevelt, erényes, törvényes neje kormányozná a házat, ki a segédlelkészbe elismérve a papi méltóságot, azt mint férje méltó sorsosát tisztelné, és az ötét viszont?

5. Neveztessék egy választmány, mely a megürült javadalomra a megye legidősb egyéneiből hármat a kegyurasághoz fölterjesztendőt jeleljen ki, kik a hittudományból szigorúan vizsgáltassanak, és ha a lelkésznek nevezendő a kísérletet ki nem állná, mint a hivatalra tehetetlen és alkalmatlan tekintessék.

6. A pap adósságainak oka többnyire a kéntelenség, igen ritkán a tékozlás vagy könnyelműség. Amint javadalmát nyeri, nyomban kéntelen pénzt kölcsönözni, melynek visszafizetése könnyen történhetne, ha a törvénytelen fölcsigázott kamatok nem nehezítenék. Az uzsorások telhetetlensége dönti meg az adóst, nem szabadulhat adósságaitól, és ha nagy nehezen megszabadult - öszeszámítván akkor a fizetett kamatokat - látja, hogy a kamatok a

cause cum secularibus: a világiakkal közös ügyek

79