Lakatos Andor - Sarnyai Csaba Máté (szerk.): 1848/49 és ami utána következett… Válogatott dokumentumok a Kalocsai Érseki Levéltár 1848-1851 közötti anyagából - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 1. (Kalocsa, 2001)
Bevezető
BEVEZETŐ mindezt figyelembe vettük nyelvi szempontból is, a magyar nyelvű források dominanciájának fenntartásával. A forrásokat öt tematikus csoportba osztottuk, ezek kialakításának szempontjairól, az egyes témák jellegzetességeiről a fejezetek bevezető szövegei tájékoztatnak. Az egyes témákon belül a forrásokat időrendben közöltük, ezt az időrendet esetenként, logikailag szorosan összetartozó iratok esetében kis mértékben megbontottuk. Egy-egy terjedelmesebb ügyirat összetartozó darabjait ugyanazon szám alatt betűjellel különböztettük meg. A forrásszövegek közlését mindig egy általunk adott cím előzi meg, amely a sorszámon túl tartalmazza a forrás keletkezési helyét, idejét, ill. rövid meghatározását (ki írta, kinek és miről szólt), így ezek a címek tulajdonképpen elsődleges eligazodást, „név- és tárgymutatót” is jelentenek a kötethez. A címet követi a forrás szövegének közlése, amelyet az egyes dokumentumok végén a felzetekre írt irattári és ügyviteli megjegyzésekkel is kiegészítettünk, ezek ui. időnként fontos kronológiai és elintézési információkat adhatnak az ügyekkel kapcsolatban. A forrásközlést minden esetben a forrás lelőhelyének meghatározása zárja, eltérő, kisebb betűvel szedve. A kötetet kiegészítő névtár (az eseményekben jelentősebb részt vállaló személyek életrajzi adatai), fogalomtár (a kevésbé közismert, de a kötetben gyakran előforduló fogalmak rövid magyarázata) reményeink szerint megfelelően segítik majd a források használatát. (A csillaggal * jelölt nevek, esetében érdmes fellapozni a névtárat.) A közlés módszerében általában követtük a Benda Kálmán-féle szabályzatot2, de éltünk mindazokkal a mérlegelési lehetőségekkel, amelyeket a közlők számára felvetett. Ezen felül figyelembe vettük Hermann Róbert e korszak forráskiadási módjának bizonyos pontokon történő finomítására vonatkozó írását is.3 A gyakorlati munka közben a közlés módja kapcsán természetesen számos további kérdés vetődött fel bennünk. Az első lehetőségünk a betűhív publikálás lett volna, az estleges tolihibák kiigazításával. Ennek végrehajtása viszonylag egyszerű, de megvalósítása nehezen olvasható szöveget eredményezett volna. Ha azonban elfogadjuk azt, hogy - idézve Hermannt - „a forrásközleményeket és -kiadványokat nemcsak a közlő, a korrektor, ill. a közlő sasszemű ellenségei olvassák, hanem esetleg a nagyközönség is”, akkor az olvashatóság fontos szemponttá léphet elő. Ebben az esetben felmerül az egységesítés igénye és mikéntje. Ehhez járul még, hogy az elmúlt negyedszázadban (Benda Kálmán szabályzata 1974-ben látott napvilágot!) a forrásközlés lehetőségei és technikai feltételei is megváltoztak. Örvendetesen kitágulni látszanak például az utóbbi években az egyháztörténeti jellegű források publikációs keretei, így - visszautalva az előbbi idézetre - növekszik a szövegeket megérteni kívánók potenciális tábora. Mindezek nézetünk szerint meggondolandóvá teszik, hogy - folytatva a Hermann rövid cikkében 1998-ban megkezdett „Gondolatokat" - a XIX. századi forráskiadás módjának további részletekre kiterjedő újragondolását vessük fel. A kötet néhány apró mozzanatban már ebbe az irányba mutat. A fentieket figyelembe véve a szövegközléseknél egész szavakon nem változtattunk, nem hagytunk ki, nem toldottunk be. A központozást és helyesírást viszont, az olvashatóság és az egységesítés kedvéért, a mai szabályokhoz közelítve módosítottuk. Mivel a hangzásalak különbsége a helyesírási különbözőségek többségénél nem állapítható meg, ezért - a Benda által írottaktól ezen a ponton különböző Hermann-ajánlást4 követve - ezekben az esetekben a mai helyesírás szabályait alkalmaztuk (pl. czudar = cudar). Érvényes ez a magánhangzók utáni 2 Benda Kálmán: A Magyar Országgyűlési Emlékek sorozat 1607-1790 közti részének szerkesztési és forrásközlés szabályzata. / a továbbiakban Benda / In: Századok 1974; 436- 475. Hermann Róbert: Gondolatok a XIX. század közepi forráskiadás módjáról. / a továbbiakban Hermann / In: Fons 1998/1. 153-155. 4 Hermann 153. 6
