Lakatos Andor - Sarnyai Csaba Máté (szerk.): 1848/49 és ami utána következett… Válogatott dokumentumok a Kalocsai Érseki Levéltár 1848-1851 közötti anyagából - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 1. (Kalocsa, 2001)
II. Egyházi tanácskozmányok és reformtörekvések
II. EGYHÁZI TANÁCSKOZMÁNYOK ÉS REFORMTÖREKVÉSEK együtt bölcsesség retortáján, hitünk lángoló tüzénél mintegy megszürődve kitüntessék, melyek e kornak egyházunk irányábani valódi postulatumi. És e nézet az, mely a felsőtisza egyházi kerület lelkészeit ezúttal vezérli, midőn szerencsések kívánatikat általánosságban ez évre lerakni, és a főtisztelendő kormánynak benyújtani. I. Ha igaz - amint valójában igaz - hogy az Ég szülői karokkal öleli körül a földet, és testvéri kapocs fűzi egybe az embert emberrel, úgy százszor igaz, hogy az Úr szöllőjében a sáfárok és munkások között, kik mindannyian egy úrnak szolgái, nem lehet, nem szabad másnak, mint legédesebb testvéri szeretetkötelékének lenni. Mely az öregebbek tiszteletét, az ifjabbak engedelmességével minden szegletesség nélkül oly szépen párosítni tudja, az egy cél: az emberi üdvöni munkálódásra. Mely fájdalom a hűbéri rendszer polgárosításával az egyháznak statussali"4 szövetségénél fogva annyira megridegült, hogy az isteni eredetű hierarchális fokozatok öregbedésével, a természetes szeretet gyarapulása helyett, csak az uralom telhetlen vágya dagadozott, és a kölcsönös testvéri nyílt érzelem helyett, a méltóság rideg feszességét árasztá el Áron fiai között, mely egyik karjával a közszellemre, másikkal pedig a közerkölcsiségre súlyosan nehezedett. Mivel az ez úton kifejlett önzés, mely nem az egyházat, hanem magát kérésé, megsemmíté a testvéri szeretetnek pajzsát, mely a lelkesedésnek az önmegtagadásban élesztője szokott lenni, azért ennek Urunk azon szellemébeni „qui major est vestrum” Matth[eus] 23.1l.135 * felelevenítését, és úgy felülről- és alúlróli szilárdítását óhajtjuk, mint hogy az egyház szerkezet lényegéhez tartozókat érinteni, mint hivatási érintkezésünk, mint pedig a munkásság érdemlett, de kiáltó aránytalanságú díja visszonyának, a békés kiegyenlítési eszközeit kezünkbe nyújtandja. II. Minthogy azoknak, kik vezetnek, tisztán kell látniok, hogy a vezetettekkel a tudatlanság örvényébe ne botoljanak, azért a köztudományosság és egyházias míveltség tekintetébül, a papnevelő intézet rendszerének átnézetét kívánjuk, mivel azt tapasztalásunk után ítélve szellem és szívfejlődésre kártékonyán ható szabályaival a kor igényeit többé ki nem elégítőnek hisszük. III. Tudván, hogy az Úrnak fölkentjei, az erkölcsiség szép világának tájékozó pontjai, és látván miként a középkor szellemébül fejledezett fegyelem szabályok, úgy azok, melyek a klérusnak magán és köz, a népre ható, valamint a zárdái élet viszonyait is rendezik, nem bírják többé azon ruganyosságot, hogy a hívőknek pásztoraik iránti bizalmas szeretetét és a szerzetes rendeknek egyházunk irányábani nem csak hasznosságát, hanem szükségességét is kiemelve biztosítsák, azért a kártékonyán áradozó tiszteletlenség meggátlása és a kellő vallásosság megóvása végett azoknak az idő józan követeléseihezi idomítását elkerülhetetlenül szükségesnek tartjuk. IV. Tudjuk, hogy a hit és erkölcs igazságai változhatlanok, de nem lehet felejtenünk, hogy az egyház azok előadásának rendszerét mindég úgy alakította, hogy a polgári institutiók minden phasisaiban16 azt választá, mely őt a siker biztosságának legszebb reményével kecsegteté. Azért belátván, hogy az eddigi mód itt-ott, úgy a templom, mint iskola falai közt oly törpe műszerré csontosuk, hogy puszta utánmondássá fajulván, vagy pedig ridegségében a családatyák gondatlanságán és az ifjúság könyelmüségén megtörvén a buzgó vallásosság képét, a tudatlanság mázával, a közömbösség iszonyító arcául torzítá. Minthogy pedig ez eredmény okát, egyrészről a tanmódszer elevenülésében, mely a változott kor igényeit kellő figyelemre nem méltatván a szükségnek megfelelhető sok értelem és érzelem képző módokat és eszközöket használatlanul hágy. Másrészről pedig azon őrködés elégtelenségében rejleni véljük, mely a nominalis synodális kísérletek137 és a boldog emlékezetű 20 éves ciklusú visita canonikák138 1,4 státus: állam '•’5 "qui major est vestrum": „aki nagyobb közületek” (Mt 23/11) 1M phasisaiban: fázisaiban L’7 nominális synodális kísérletek: zsinati vizsgák 138 visita caninica: egyházlátogatás 53
