Lakatos Andor - Sarnyai Csaba Máté (szerk.): 1848/49 és ami utána következett… Válogatott dokumentumok a Kalocsai Érseki Levéltár 1848-1851 közötti anyagából - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 1. (Kalocsa, 2001)
I. Az április törvények következményei
I. AZ ÁPRILISI TÖRVÉNYEK KÖVETKEZMÉNYEI kívánja. Ezen tervet annál inkább elfogadni lehetne, mert a fentebb tisztelt Minisztérium ezt a megürült papi javakra is behozni akarja, és így a jövendőben is általa a többi javakba alkalmasint elfogadtatna. S ezáltal az elbocsátandó tisztek sorsa biztosíttatna, de az alsóbb klérus is, ki jelenleg önsorsa javítása tekintetébül a főpapi javakra támaszkodik, ezen kincstári elv által alkalmasint leginkább megnyugtathatnék, látván: hogy a főpapok e részben is méltányosságot és a kormány gazdasági módját követik. 4. Mielőtt a valódi jövedelmek és kiadások megállapíttatnának, mindenek előtt tudni kellene, a patronátusi jog97 fennmarad-e, mert ez a főpapok terhére meghagyatván, jelenleg, miután az úrbéri viszonyok megszűntek ennek gyakorlása tetemesebb költségbe kerülend. Idejárulnak a felesleges tisztek elbocsátásával fennmaradott uradalmi épületek, a dézsmák megszüntetésével fennmaradó nagy magtárak, az uradalmi helységekbe kinn lévő nyári kastélyok, a sok üvegházak, vaddisznós és dámvadas kertek (melyek ezen érseki uradalomba évenkint közel kétezer mérő ételt megemésztettek). Mindezek mint feleslegesek, vagy felsőbb bejelentés mellett eladandók, vagy megszüntetendők volnának, különben ezeknek fenntartása az évenkénti kiadásokbul igen is levonandók volnának. 5. A közalapítványi pénztárba a rendbe szedett püspökségek címe alatt évenkint fizetendő summa természetesen megszűnvén, miután a Szeminárium, Vicariatusi és helyettesi hivataloknak fizetése, az érseki templomnak évenkénti járandóságai, a templom muzsikusainak ellátása, mint annyi uradalmi terhek természetesen az évenkinti kiadások közé sorozandók, és ezen nevezetes kiadások az uradalmi jövdelmekbül lehűzandók lesznek. 6. Azon esetre, ha a főpapoknak jószágaikbul évenkint bizonyos summapénz állapítatnék meg, miután a lakásukul megmaradandó kastélyokra és kertekre évenkint nevezetes javítási summa kívántatnék, ez természetesen a meghatározandó summán felül volna követelendő. 7. Minthogy a kirfályi] haszonvételek több helyen - kiváltképpen a kalocsai érseki uradalmakban a parasztság által - követeltetnek, és máris a halászatba, az ittzénkénti italok kimérésébe a községek sok helyeken erőszakkal bebocsátkozni igyekeznek, ily esetbe - minthogy a jobbágyság, mint nemzeti őrsereg fegyverrel elláttatott - könnyen megtörténhetik, hogy ezen kirfályi] haszonvételű úri jogok is az erőhatalom ellenére per útján volnának visszaszerzendők. Ez oknál fogva ezeknek mennyiségét alaposan az évenkénti jövedelmekbe ily zavaros időbe felvenni nehéz leszen, mert már is a haszonbérlők a haszonbéri summáknak egy részét elengedtetni kérik. 8. A mostani körülmények közt - midőn a jobbágyság magát mindenekbe hasonlónak véli - az erdők felügyelése nagyobb vigyázatot, és így nevezetesebb költségeket követel. E szerint ezen körülmény hasonlóul az évenkénti kiadásokat szaporítani fogja. 9. Minthogy Érsek Ő Excellenciájának értésére esett, hogy az ország nagyérdemű főpapjai 10 évi közép számítás98 szerint megmaradott jövedelmeiket kidolgozni kívánják, ezen summábul 1/5 részt levonván. Erre való nézve felvilágosítás kívántatik: hogy t. i. ezen 1/5 rész miféle cím alatt volna levonandó. Mert ha ez a kezelési költségek fejébe vonatnék le, azt a kalocsai érseki javakra alkalmazni nem lehetne, minthogy itt a gazdaság - azon oknál fogva, hogy a lakosok sok földekkel, kaszálókkal és kertekkel ellátva lévén, öngazdaságuk folytatására alig érnek reá - nagy költségbe kerül, de a gyakrabbi árvizek miatt is a gazdaság folytatása itt több napszámost követelvén költségesebb, a napszámok pedig, minthogy igen kapósak, nevezetesebben drágábbak. Ha azonban ezen 1/5 rész csak az előre nem látható károk, u[gy]m[int] jégeső, tüzek, és más effélék kiszámítására fennhagyatik, akkor igen is ebbe megnyugodni lehet. patronátusi jog: kegyúri jog: középszámítás: átlag 39
