Lakatos Andor - Sarnyai Csaba Máté (szerk.): 1848/49 és ami utána következett… Válogatott dokumentumok a Kalocsai Érseki Levéltár 1848-1851 közötti anyagából - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 1. (Kalocsa, 2001)
Fogalomtár
kapcsolatban, ui. az püspöki jelöltek közül választási joggal bírt ebben az esetben (általában három jelölt közül választhatott), s további tiszteletbeli jogok is megillették a közösség életében. kilenced: a jobbágyok földesúri szolgáltatása a 14-19. században. A földesúr gyakran már a tized előtt kivette a maga kilencedrészét a terményekből. Kilencedet a méhek és bárányok után is szedtek. Az 1848-as áprilisi törvények a kilencedet is eltörölték. kongnia: a szegényebb papok, lelkészek jövedelmének kiegészítésére szolgáló pénzalap, melynek egyik forrása az egyházi nagyjavadalmasoktól beszedett hozzájárulás volt. A szó másik értelmében a papi jövedelmek meghatározott minimuma. majorság: a földesúr saját kezelésében tartott földje. patronus/patronatus: ld. kegyúr, kegyuraság párbér: a plébános egyik adószerűén, családonként beszolgáltatott jövedelmi forrása prelátus: főpap, nagyobb egyházi méltóság robot: a földesúri szolgáltatások egyike, tulajdonképpen munkajáradék, mellyel a jobbágy tartozott földesúrának sedecima: ld. tizenhatod sindicus/syndicus: „az egyház atyja”, a templom atyja, vagyis a plébánia gondnoka stallum: kanonoki szék, a kanonokok ülőhelye a székesegyházban, átvitt értelemben az egyes káptalani méltóságokat is jelentheti. stóladíj: bizonyos egyházi szolgáltatásokért - pl. keresztelés, házasság, temetés - a hívek által fizetendő egyházi illeték. szentszék: 1. egyházi bíróság, amelynek a feudális korban nemcsak egyházi, hanem világi személyek peres ügyeiben is nagy szerepe volt. A szentszékek ui. egyfelől a papi rend saját bíróságai voltak, (kivéve az egyházi személyek birtokpereit, melyekben a királyi bíróságok voltak illetékesek), másfelől ők törvénykeztek a szentségekkel pl.: (házassággal) kapcsolatos ügyekben, végrendeletek, hozományok vitatott részleteiben és egyéb erkölcsi kérdésekben (p.: hamis eskü). 2. gyűlés, tanácskozás, az érseki egyházkormányzat végrehajtó fóruma, döntéshozó testületé. Ennek a testületnek a jegyzőkönyvei, az ún. protocollumok szerepelnek hivatkozásként számos helyen a kötetben. A bírósági fórum és a mindennapos döntéseket hozó, kormányzati-tanácsadó testület külön ülésezett, de mindkettőt lényegében ugyanazok a személyek alkották. szőlőkilenced: jobbágyi adófajta a feudalizmus idején. Eredetileg a borból adandó egyházi tized és a földesúri kilenced is bele tartozott. Az egyházi dézsmáról a tized egészével együtt lemondott a klérus. A kötetben annak a kilencednek az elvesztéséről, illetve az érte igényelt állami kártalanításról van szó, amelyet az egyházi méltóságok korábban, mint földbirtokosok kaptak. A szölődézsmát a népképviseleti országgyűlés 1848 szeptember 15-én törölte el. tanulmányi alap: II. József 1782-ben hozta létre a Mária Terézia által 1773-ban megszüntetett jezsuita rend vagyonából. Később más felszámolt szerzetesrend vagyona is belekerült. Az egyházi oktatási rendszer finanszírozására szolgált. tized: a feudalizmusban a föld terméséből, állatokból és bizonyos ipari termékekből az egyháznak járó szolgáltatás. tizenhatod: a plébániát illető járandóság, a tized része. A tizedet elvben egészében a püspök kapta meg és egyházmegyéje intézményeinek fenntartására kellett azt fordítania. A középkorban így azután a tized negyedét (quarta) szokás lett átengededni a plébánosoknak. Később az újonnan alakult egyházak plébánosai és a fíliák káplánjai csak az említett quarta negyedét, vagyis a tizenhatodot kapták meg. úrbér (urbura): a jobbágytelek használatáért fizetendő feudális földjáradék a földbirtokos, mint tulajdonos számára. Nem tartoztak bele az állami adók, az egyházi tized és a vármegyei háziadó sem. Az 1848/ IX. te. törölte el. 234
