Lakatos Andor - Sarnyai Csaba Máté (szerk.): 1848/49 és ami utána következett… Válogatott dokumentumok a Kalocsai Érseki Levéltár 1848-1851 közötti anyagából - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 1. (Kalocsa, 2001)
Névtár
NÉVTÁR Lehoczky Imre: 1822. okt. 30-án született Szivácon. 1846-ban szentelték pappá, baracskai, majd bezdáni káplán. 1850 áprilisában folyt tisztázó eljárása során megemlítette, hogy honvédként 1849. augusztus 13-ig volt fegyverben. Penitenciájának letöltése után felfüggesztését 1850 szeptemberében oldották föl. Sükösdre helyezték káplánnak, de kinevezésében megtiltották neki, hogy Bajára járjon, s ott bizonyos (meg nem nevezett) káplán urak baráti társaságát keresse. E kinevezési záradék miatti felháborodásában november 7-i dátummal latin nyelvű, kemény hangú levelet írt a szentszéknek, sértőnek nevezve az eljárást. Erre november végére újabb szentszéki idézést kapott. Ezután higgadtabb fejjel, átgondolva a történteket, az idézés előtt visszakozott, elnézést kérve. 1862-től a Szabadka Szent Teréz plébánián adminisztrátor, 1867-től Bátyán plébános, itt halt meg 1875. febr. 12-én. (Sehern. 1875. 104.0. - KEL.!. I .c. Lehoczky Imre) |68, 82, 123. Márkus Lajos 1809. márc. 24-én született Abán (Fehér vm.). 1832-ben szentelték pappá, 1840- től érseki házi káplán, majd ceremonárius. 1845-től hajósi plébános. 1848-ban nézetei miatt szentszéki fegyelmi eljárás indult ellene, de nem mozdították el, hajósi plébános maradt egészen haláláig. 1885. dec. 27-én halt meg Hajóson. (Schein. 1884. 1 19.o. - KÉL.I.l.c. Márkus Lajos) 37, 40, 44. Mészáros Ignác 1820. febr. 3-án született Ókanizsán. 1843-ban szentelték pappá, 1848-ban zombori káplán. 1850 áprilisában kelt, tisztázó eljárása során tett vallomása szerint számos csatában vett részt (Tárcái, Tokaj, Kápolna, Bicske, Isaszeg, Nagysarló, Komárom, Buda), egészen Világosig szolgált, mint honvéd őrmester. Penitenciáját a bajai ferenceseknél töltötte, utána 1850 októberében fölmentették, Bajaszentistvánra került káplánnak. 1853-tól adminisztrátor Pacséren, 1864-től Tataházán, 1869-tól plébános Topolyán. 1870-től espereskerületi jegyző, 1878-tól plébános Ókanizsán, a Boldogasszonyról nevezett Jóth-i prépost. 1884-től esperes. 1889. nov. 4-én halt meg Ókanizsán. Végrendeletében jelentős tanügyi alapítványokat tett. (Sehern. 1889. 126.0. - KÉL.I.l.c. Mészáros Ignác) 62, 68, 73/a-b, 107. Nádasdy Paulai Ferenc gróf, kalocsa-bácsi érsek 1785. március 3-án született Bécsben, 1807. március 7-én szentelték pappá. Előbb drégelypalánki plébános, majd kerületi alesperes lett. 1816. október 4-től esztergomi kanonok, 1817-től szekszárdi címzetes apát. 1819-től a pesti központi szeminárium kormányzója. 1823. február 28-tól váci püspök, 1845 májusától pedig kalocsai érsek lett. 1848/49-ben az ország rangidős püspöke, mivel Kopácsy József prímás halála után a prímási szék előbb üresen állt, majd ugyan V. Ferdinánd kinevezte Hám János szatmári püspököt esztergomi érsekké, de a római szentszék jóváhagyását nem kapta meg. 1851. július 22-én halt meg Kalocsán. Életében mintegy 300 ezer forint értékű kegyes alapítványt tett. (Szinnyei IX.492-493.) Opicz Sándor 1825. nov. 21-én született Szabadszenttornyán (Békés vm.). 1848-ban fejezte be a szemináriumot, ekkor már két éve dolgozott az érseki irodán kancellista, illetve szentszéki írnoki beosztásban. 1848. december 13-án szentelték pappá, kápláni állomáshelyét azonban nem foglalta el, 1849 februárjában érseki beleegyezéssel katona lett. Öt hónapos szolgálat után ott volt Görgei fegyverletételénél, beszámolója szerint egy muszka őrnagy engedte szabadon őt és csapatát, így került haza. Tisztázó eljárása 1850 áprilisában megkezdődött, de betegsége hátráltatta, végül 1850 júniusában négy hét deficienciát írtak elő számára, ebből kettőt kijárás nélküli elzárással, böjttel kiegészítve. 1850 augusztusában mentették föl büntetése alól, 229
