Lakatos Andor - Sarnyai Csaba Máté (szerk.): 1848/49 és ami utána következett… Válogatott dokumentumok a Kalocsai Érseki Levéltár 1848-1851 közötti anyagából - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 1. (Kalocsa, 2001)
Névtár
NÉVTÁR fogollyá tételét (Sörös Imrével együtt) az érsektől. Mindezek miatt később tisztáznia kellett magát, az eljárásban a csantavéri plébános tanúsága megvédte. Felmentésének másik oka, hogy 1849 június végén bizonyos értelemben szembefordult Sörössel, az ő esetét így enyhébben ítélték meg. Rövid ideig miskei káplán, majd 1852-től újra tanár a szemináriumban, 1853: teológiai doktor, 1855: a kalocsai tanítóképző hitoktatója. 1859-től óbecsei plébános, 1861: esperes, 1869: Szent Jakabról nevezett hermoi apát. 1878-tól kanonok-plébános Kalocsán, a tanítóképző és elemi iskola igazgatója. 1893: a kalocsai nagyszeminárium hittani és erkölcstani biztosa, a kegyes alapítványok felügyelője. Részt vett a Szent István Társulat munkájában. 1894. dec. 30-án halt meg Óbecsén. Cikkei jelentek meg a pesti papnövendékek Munkálataiban (1844- 1846, eredeti és fordított dolgozatok), a Religioban (1857-től) a Katholikus Néplapban (1857- től), a Pázmány Füzetekben (1856.), Bács-Bodrog vm. Tört. Társ. Évkönyvében (1890.), a Hitszónoklati Folyóiratban (1891.) (Szinnyei I. 817. - Magyar Katolikus Lexikon I. 731. - Bárth 1975. 233.0. - Lakatos 1998. 116-117.0. - KEL.I.l.c. Bende József) 78/a-b, 95. Bódogh János 1815. dec. 5-én született Kecskeméten. 1841-ben szentelték pappá, a szabadságharc idején adai káplán. A szerb fosztogatások után nehézzé vált megélhetése, ezért táborba szállt, Bács vármegye védseregének hadi irodájában nyert alkalmazást alhadnagyi rangban. Tisztázó eljárása 1850 áprilisában fejeződött be, tovább káplánkodott, 1857-től kiskőrösi adminisztrátor, 1870-től baracskai plébános lett, 1884 nov, 12-én halt meg Baracskán. (Schem. 1884. llO.o, 1885. 139.0. - KÉL.I.l.c. Bódogh János) |62, 83, 90/a-b„ 103. Buday Károly 1812. okt. 15-én született Zentán. 1835-ben szentelték pappá. 1848-ban adai káplán és az adai gyalogos nemzetőrség századosa. 1848. május 9-én a lakosság egy része törvénytelenül adai plébánossá választotta. A Bánság kiürítését követően elmenekült állomáshelyéről, és 1849 márciusában, Szegeden kelt levelében tábori papságot vagy tiszti állást kért a Nagyváradon alakuló vadászcsapatban. Miután egyházi elöljárói ellenezték tábori lelkészi kinevezését, 1849 májusában kinevezték a nagykárolyi újonctelephez hadnagynak. 1849. augusztus 6-tól tábori lelkész Görgei Artúr tábornok hadseregében, majd Világosnál hadifogságba esett. A pesti cs. kir. hadbíróságon vizsgálatot folytattak ellene, de mivel tiszti kinevezésére nem derült fény, 1849. december 8-án beszüntették ellene az eljárást, majd december 11-én szabadlábra helyezték. A kalocsai szentszék bírósága 1851. szeptember 25-én kihágásai miatt az év végéig tartó szemináriumi fogságra ítélte. 1852. július 25-én feloldozták az irregularitás alól. 1852-56-ig segédlelkész volt Dautován, 1857-től plébános Csanádon majd 1874-től Dautován, itt is halt meg 1887. ápr. 7-én. (Zakar 1999. 123-124.0. - KEL.I.l.c. Buday Károly) [2, 4, 9, 11, 14,21,68 Csicsáky József 1816. aug. 26-án született Kalocsán. 1841-ben szentelték pappá, további tanulmányokat folytatott, 1845-től teológiai doktor és tanár. 1848-ban a kalocsai nagyszemináriumban tanított egyháztörténetet és egyházjogot, majd vitába bonyolódott bizonyos teológiai, egyházfegyelmi kérdésekben egyházi elöljáróival. 1848 október 31-én hiteles tanúk vallomására hivatkozva, de személyes meghallgatását mellőzve, eltiltották hivatalától. Reformnézetei miatt az egyházmegyei zsinat eseményeiből is kizárták. A szabadságharcban tábori lekészként, kapitányként szolgált. 1849 februárjában Nádasdy érsek személyes kérésére kísérte el a rácok ellen induló kalocsai nemzetőröket, ő „kézbesítette” az érsek által küldött 300 forintot, buzdító beszédet is mondott. 1849 szeptemberében az érsek felfüggesztette, papi működésétől eltiltotta, és tisztázó eljárásra hazarendelte (Csicsáky ui. ekkor a Csanádi egyházmegye területén tartózkodott). A szentszék a kánoni vizsgálat után egyik 226