Lakatos Andor - Sarnyai Csaba Máté (szerk.): 1848/49 és ami utána következett… Válogatott dokumentumok a Kalocsai Érseki Levéltár 1848-1851 közötti anyagából - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 1. (Kalocsa, 2001)
III. A hadi események követkzeményei
III. A HADI ESEMÉNYEK KÖVETKEZMÉNYEI forint hadisarcot követelt a magyar katolikus egyháztól Nádasdy ezt a maga részéről határozottan megtagadta. Ugyanakkor a császári hatalmat támogató világi proklamációkat és a Hám János, szatmári püspök, kinevezett esztergomi érsek által megfogalmazott 1849 januári pásztorleveleket csak eléggé kényszeredetten és nagy késéssel voltak hajlandók kihirdetni az egyházmegyében. Pontosabban fogalmazva csak az érseki székváros első császári megszállása idején, áprilisban tárgyalt a Nádasdy elnökletével összeülő érseki szent szék a témáról és érsekével egyetértésben ekkor is csak a január 12. keltezésű első körlevél kihirdetését engedélyezte méghozzá csupán az ergyházmegye kisebbik részét kitevő Pest megye területén. 55. Hám január 20-i cirkuláréját, amelyben a katolikus papokat és híveket a Windischgrätz előtti meghódolásra szólította egyáltalán nem voltak hajlandók köröztetni.Tették ezt egyfelől a rossz közlekedési viszonyokra hivatkozva, másfelől pedig úgy látták, hogy a levél tartalma „ingerültséget és élet veszedelmet idézhetne elő, mind ezen szentszékre, mind pedig a lelkipásztorokra nézve.”262 A magyarellenesség vádja is felmerült Nádasdy Ferenc érsekkel szemben. Fekete István és Barna István Kalocsának az óbecsei táborba küldött követei azt a hírt terjesztették a városban, hogy Szabadka piacán egy olyan szekeret tartóztattak le, amely állítólag az érsek által a lázadó szenttamási szerbeknek küldött pénzt és puskaport szállított. Nádasdy azonnal levelet írt szabadkai városi tanácsnak, amelyben kérte, hogy vizsgálják ki az ügyet. 49. A város tanácsa kivizsgálta a történteket és 1849. június 27-én tartott ülésén hozott döntése alapján arról értesítette az érseket, hogy ez a vád puszta koholmány. 51. Az elsőt csakhamar újabb vád követte. Eszerint Dunapatajon olyan ládákat foglaltak le, amelyekben Nádasdy nagy összegű pénzt akart küldeni a császári hadsereg számára. Ezügyben a 4. főhadmegye Szegeden székelő főparancsnokához, Hadik Gusztáv ezredeshez fordult. |50_ Hadik 1849. január 28. válaszban arról értesítette az érseket, hogy ez is csupán minden alapot nélkülöző rágalom. |52. Fontos pillanat volt a szabadságharc mnetében és a hozzá való viszony alakulásában, amikor a sikeres tavaszi hadjáratot követően felmerült az ország teljes függetlenné válásának kérdése. 1849 május elején Horváth Mihály kinevezett Csanádi püspök, vallás- és közoktatásügyi miniszter ugyanis elrendelte, hogy minden egyházi hatóság írásban biztosjtsa támogatásáról az önállóságot. Mivel ez a nyílt és teljeskörű szakítást jelentette az uralkodóval a kalocsai szent szék vonakodott teljesíteni az utasítást. A világi hatalom határozott fellépésére azonban végül benyújtották a kért nyilatkozatot.263 A szabadságharc egyik záró akkordja volt egyházi szempontból, amikor az orosz bevonulást látva a kormány keresztes háborút hirdet. Ennek támogatására rendelte el Horváth Mihály, a Szemere-kormány kultuszminisztere, hogy május végétől kezdődően bizonyos napokon szentbeszédeket és körmeneteket, június 6-án pedig országos böjtöt kell tartani. 57. Erről nem tárgyalt előzőleg a püspökökkel, és az általa a szertartásokra szerkesztett imádság tartalma is nehezen volt összeegyeztethető az egyházi tanítással és hagyománnyal. Egyébiránt a gyakorlatban is eredeti szándékával elllentétes hatásúnak mutatkozott a rendelet, mert lelkesítés helyett sokkal inkább demoralizálta a katonaságot és a lakosságot egyaránt. * 261 21,2 Forrás: A kalocsai érseki szentszék üléseinek jegyzőkönyve (Protocollum) 1849/295. Idézi: Bárth 1975. 237 261 Girk György - Scitovszky Jánosnak. Kalocsa, 1849. szeptember 19. KÉL 1. a. Capitulum d. sz. Említi: Zakar 2000. 304 ,o. 104
