Lakatos Andor - Sarnyai Csaba Máté (szerk.): 1848/49 és ami utána következett… Válogatott dokumentumok a Kalocsai Érseki Levéltár 1848-1851 közötti anyagából - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 1. (Kalocsa, 2001)
II. Egyházi tanácskozmányok és reformtörekvések
II. EGYHÁZI TANÁCSKOZMÁNYOK ÉS REFORMTÖREKVÉSEK országot, minden törvényét megsemmisíthesse, és kedve szerént avval rendelkezhessen. Ha pedig látni fogja, hogy a költségtelensége miatt a hadakozást nem fogja győzhetni, igenis módot keres, hogy valamely fortélyos egyezkedésre menjen. De más a tapasztalás megmutatta, hogy utat módot mindenképpen keres, hogy ígéreteitől eimehessen. Bár a magyar urak által egész tanács igazgatassék is, vajon titok-é, hogy megvesztegette azelőtt a magyar urakat, kik az ország törvényétől szemtelenül elmentek és a német királynak hízelgettek. A német uraknak kedvezvén minden módon fáradtak szívesen, hogy a német urak jószágokat szerezhessenek Magyarországban, kitúrván az igaz birtokosokat. Sőt azok, kik ezelőtt Tököly és más támadó urakkal voltak együtt az ország törvénye s igazsági mellett fegyverben ugyanazok féltőkben és hasznokért legnagyobb árulói voltak hazánk szabadságinak (éppen úgy mint most is) talán ahhoz bíznék valaki, hogy az Országnak fönnálló hada volna. De az olyan had nem soká volna, mert a mi nemzetünk restellni fogja megfizetni, és a németnél maga fog instálni, hogy a had elbocsájtassék, és a német király igenis ajánlani fogja magát, hogy ő fog maga tartani hadat, az pedig csak arra való lesz, hogy a fegyvert kivehesse a magyar kezéből. Egyszer ezeket mind így prédikálta addig az ausztriai ház, és mégis meré a magyar az ausztriai ház királysága alá adni magát. Soha bizon meg se gondolja a magyar, hogy nemzeti szabadságában élhessen az ausztriai ház alatt. Sőt, ha felvonna a csehországi példát a magyar, és jobbágyságra is adná magát, mégis kitöltené bosszúját rajta és kiirtaná a magyar nemzetet. Amint hogy füleimmel hallottam egyszer sem kétszer sok derék miniszterek beszédeit, lehetetlen hogy az ausztriai ház, sőt az egész kereszténység megnyughassék ha a magyar nemzetet egészen ki nem irtják és szét nem oszlatják. Én amint gyermekségemtől fogva practicáltam255 az ausztriai ház udvarát, és ha azon beszédek eszembe jutnak, melyeket hallottam, nem látom módját, hogy az ausztriai ház királysága alá adhassa magát magyar nemzet, hic aut vincendum aut moriendum256. Vagy a német fegyver győzzön le és még egésszen, vagy mi fegyverrel Isten segítségével az ausztriai házat kínszerítsük, hogy minden követeléseit tegye le. így szól az Öreg Rákóczi pedig Ő dicső bajnoka a Szent Szabadságnak! Te még nem is tudtad, hogy ezen az ausztriai ház legújabb időkben tette fel fertelmes bűneire a koron[á]t. Nem is tudtad, ámbár sejdítetted, hogy ő e honnak legvadabb lakóit az oláht és vad rácot lázította fel ellenünk a legvérengzőbb polgárháborúra. Kik aztán vad dühösséggel gyilkolták a békés magyart, elrabolták vagy már hamuvá tették legvirágzóbb városainkat, s faluinkat. Midőn pedig ezekkel célját nem érhetné, akkor egy roppant zsoldos sereget küldött ellenünk, hogy fegyverrel hódítsa meg az országot, és megfossza ősi kincsétől az ezredéves szabadságtól. Amerre ezen zsoldos sereg járt, siri csend volt mindenütt, és gyász az uralkodó zsarnokság és kiontott hazafi vér miatt. De halld most, ó dicső férfiú, büszkesége a magyarnak, halld a legrettenetesebbet! Miután vitéz hadseregünk a nyakunkra küldött zsoldos sereget diadalmasan, s a történetekben páratlan vitézséggel visszaverte, most ugyanezen ausztriai ház a muszkát, egy népet, melynek neve is borzadása futja át minden polgárisodott európai népeket, hívja be országunkba, nemzetünk leigázására, s megsemmisítésére. S itt állapodjunk meg kissé. Egy szót mondtam a muszka névről, hogy az borzadással tölti el minden európai mívelt nemzeteket. Ne következtessétek ebből, mintha a muszkák csupa emberevő hiénák vagy emberi bőrbe öltözött medvék volnának. Lehetnek közöttök is sok szelíd, becsületes emberek is, kik csak kényszerítve vesznek részt a népek gyilkoló háborúban. Lehet, hogy ők mint rendes katonák távolról sem közelítik meg az oláh és rác dühösségét, de lehetnek közöttök vérszagláló tatárok és mongolok is, mert ezek is a nagy orosz birodalomhoz tartoznak. Azonban még sem ez az, ami a muszka nevét borzasztóvá, s iszonyúvá teszi, hanem az, hogy a muszkának még lehelete is ártalmas a népek szabadságának ártalmas a közboldogságnak, a hogy ahová a muszka egyszer lábát beteszi, ott nem szabad többé 255 256 practicaltam: megjártam (azaz megfordultam ott) hic aut vincendum aut moriendum: itt győznötök vagy halnotok kell 100
