Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 3. szám - AMERIKAI DOKTRÍNA ÉS EGY RÉGI "ÚJ" ÁLLAM - J. Nagy László: Új állam születik: Algéria, 1962
Új állam születik r Uj állam születik Az El Moudjahid 1962. március 19-i számának vezércikke a következő mondattal fejeződik be: „A háború véget ért, a forradalom folytatódik." A felszabadító háború politikai és katonai vezérkarán belül abban teljes volt az egyetértés, hogy a független Algériában radikális társadalmi változásokat kell végrehajtani. Azért is, hogy ellensúlyozni tudják az eviani megegyezés betartása nyomán bekövetkező - valóban reálisnak tűnő - túlzott függést Franciaországtól. Egyre többször hangzott el a szocializmus szó, mint lehetséges társadalmi formáció. Különösen a már első számú vezetőként viselkedő Ben Bella beszélt erről az arab fővárosokban, főként pedig a határ menti hadsereg alakulatainál tett látogatásai alkalmával. Kairóban kijelentette: „Az eviani megegyezés egy lépés a valóságos függetlenség felé. Szocialista kormányzati rendszert fogunk megteremteni, és agrárreformot fogunk végrehajtani."21 A tunéziai Le Keiben, ahol az ALN csapatait látogatta meg, már azt is kiemelte, hogy az új társadalom építésében fontos szerep hárul a katonákra, a mudzsahedinekre. Moszkvai újságíróknak azt nyilatkozta, hogy a Szovjetunió tapasztalatait is fel fogják használni. Ugyanakkor minden alkalommal hangsúlyozta azt is, hogy az eviani egyezményeket lojálisán fogják alkalmazni, és az európai lakossággal szemben vállalt kötelezettségeket is be kívánják tartani.22 Az FLN legfelső testületét, a parlament szerepét betöltő Algériai Forradalom Nemzeti Tanácsát május 27-re hívták össze, a líbiai Tripoliba, hogy megvitassa és elfogadja a független Algéria társadalomépítési programját, amelynek tervezetét egy öttagú bizottság készítette el. Az ülésen a hat katonai-politikai körzet (vilaja) nem minden képviselője tudott részt venni. Ezért például a 3. és a 4. vilaja tanácsának a tagjai, akik szintén nem voltak jelen, meghatalmazottjaik útján képviseltették magukat és szavaztak. A tanácskozás május 27-én kezdődött a líbiai szenátus termében, és ténylegesen június 5-én éjfél után ért véget, hivatalosan pedig június 7-én. A társadalmi-politikai programról különösebben nagy vita, összecsapás nem volt. A tripoli program néven ismertté vált dokumentum az eviani egyezményeket neokolo- nialista platformnak nevezte, amely Franciaország uralmának megtartását célozta, de új formában. Az FLN vezetőtestülete ennek a megvalósulását akarta megakadályozni, amikor elfogadta a népi demokratikus forradalom programját, amelyet úgy határozott meg, mint „az ország tudatos építése a szocialista elvek keretein belül, a nép kezében lévő hatalommal".23 Népen, a forradalom vezetőerején a parasztságot, a kis létszámú munkásságot értette, de idesorolta még az ifjúságot és a forradalmi értelmiséget. Bizonytalannak ítélte a közbülső rétegeknek nevezett kézművesek, kereskedők támogatását. Úgy határozott, hogy ezeket az erőket az újjászervezett FLN-nek kell tömörítenie. A burzsoáziát és a nagybirtokosokat viszont nem sorolta a forradalmat vezető társadalmi erők közé. 2014. ősz 117
