Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - A NEMZETKÖZI RENDSZER VÁLTOZÁSA - Békés Csaba: Hidegháború-enyhülés új megközelítésben
Békés Csaba csökkentését, vagyis megsemmisítését írta elő; a korábbiak, mint a SALT I és SALT II, csupán korlátozták a fegyverzetek számát. 10 Noha a stratégák a hetvenes évektől mindkét oldalon korlátozott nukleáris háborúra dolgoztak ki terveket, ezek is azzal számoltak, hogy a helyzet esetleges eszkalálódását követően a végső megoldás egy totális háború lenne. Egy Í983-ban készült amerikai elemzés szerint „ez teljesen elpusztítaná a Szovjetuniót annak ellenére, hogy a Szovjetunió még képes lenne hasonló léptékű megtorlásra az Egyesült Államok ellen". The Harvard Nuclear Study Group (Paul Doty, Stanley Hoffmann, Samuel P. Huntington, Joseph Nye, Jr., Scott D. Sagan): Living with Nuclear Weapons. Cambridge, MA: Harvard University Press, 1983.139. o. 11 Az 1961-es Single Integrated Operational Plan (SIOP), a nukleáris háború esetére kidolgozott amerikai terv szerint egy teljes körű támadás „több mint 3200 nukleáris fegyvert juttatott volna el 1060 célpontba a Szovjetunióban, Kínában és a velük szövetséges országokban Ázsiában és Európában". A célpontok között „nukleáris fegyverek, kormányzati és katonai irányító központok, és legalább 130 város volt a Szovjetunióban, Kínában és a velük szövetséges országokban". William Burr: The Creation ofSIOP-62. More Evidence on the Origins of Overkill. National Security Archive Electronic Briefing Book No. 130, 2004. 12 Erről bővebben lásd: Békés Csaba: „Miért nem lett második hidegháború Európában? A magyar pártvezetés és az 1979. évi afganisztáni szovjet intervenció. Dokumentumok". In: Évkönyv 2003. Magyarország a jelenkorban (szerk. Rainer M. János, Standeisky Éva). Budapest: 1956-os Intézet, 2003. 223-256. o. 13 David James Marchio: Rhetoric and Reality: The Eisenhower Administration and Unrest in Eastern Europe, 1953-1959. University Microfilms International, 1992.; Borhi László: „Az Egyesült Államok Kelet-Európa-politikájának néhány kérdése 1948-1956". Történelmi Szemle, No. 3. (1995).; Békés Csaba: Az 1956-os magyar forradalom a világpolitikában. Budapest: 1956-os Intézet, 2006. 14 Vö. Csaba Békés: „Why Was There No »Second Cold War« in Europe? Hungary and the East-West Crisis Following the Soviet Invasion of Afghanistan". In: NATO and the Warsaw Pact. Intrabloc Conflicts (szerk. Mary Ann Heiss - S. Victor Papacosma). Kent, OH: The Kent State University Press, 2008, 219-232. o. Ezzel a nézetemmel ma már nem állok egyedül, a „koppenhágai iskola" tagjai által alkotott nemzetközi szerzőgárda megjelenés alatt álló tanulmánykötete többek között ugyanezt a kérdést tárgyalja, különböző aspektusokból. Lásd: Oliver Bange, Paul Villaume (szerk.): The Long Détente. Changing Concepts of Security and Cooperation in Europe from the 1940s to the 1980s. Budapest - New York: Central European University Press (megjelenik: 2015). 15 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, M-KS 288. f. 5. cs. 587. ő. e. „Kádár János beszámolója, az MSZMP Politikai Bizottságának 1972. augusztus 2-i ülésén". Az 1953-1991 közötti időszakra vonatkozóan hasonló példákat minden évtizedből lehetne hozni. 16 „Memorandum of Conversation (Kissinger-Dobrinin) (SU), Washington, June 12,1969". Edward C. Keefer, David C. Geyer és Douglas E. Selvage (szerk.): Soviet-American Relations - The DétenteYears, 1969-1972. Washington, DC: United StatesGovernment Printing Office, 2007. 64. o. 17 Ez a korszakolás a nemzetközi irodalomban is meglehetősen általános, hazai alkalmazását lásd pl. Fischer: i. m. 5. o.; Horváth: i. m. 292. o. 18 A kényszerű együttélés fogalmát már korábban is használták, ha nem is ilyen hangsúlyos kategóriaként. Hazai alkalmazására lásd: Gazdag Ferenc - Kiss J. László: „Adalékok a hidegháború értelmezéséhez". Külpolitika, No. 5. (1986). 125-151. o. 19 David Holloway: „Nuclear Weapons and the Escalation of the Cold War". In: Leffler-Westad (szerk.): i. m. 380-382. o. 20 Uo. 383.0. 21 Csaba Békés: „East Central Europe, 1953-1956". In: Leffler-Westad (szerk.): i. m. 334-352. o. 22 A Sztálin halála utáni szovjet külpolitikáról lásd: Vojtech Mastny: „Soviet Foreign Policy, 1953— 1962". In: Leffler-Westad (szerk.): i. m. 312-333. o.; Békés: „East Central Europe,...". 334-352. o. Az ötvenes évek közepének külpolitikai kihívásairól lásd: Klaus Larres - Kenneth Osgood (szerk.): The 16 Külügyi Szemle
