Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)

2014 / 1. szám - NÉMETORSZÁG NEMZETKÖZI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSA - Tóth Terézia Erika: Az emberi jogok nemzetközi védelme Németország külpolitikájában

Tóth Terézia Erika volt német szövetségi elnök lett. Németország - az Európai Unióval együtt - a terroriz­mus elleni harcban az emberi jogok tiszteletben tartását hangsúlyozza. Folyamatosan fellép a médiaszabadságért, az újságírók védelméért, a rasszizmus és az antiszemitiz­mus ellen, a nemzeti kisebbségek jogaiért, az emberkereskedelem és a nőkkel szembeni erőszak ellen. A 2007-es német európai tanácsi elnökség kiemelt figyelmet fordított a gyermekek jogaira. Az európai demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok érvényesítése terén Né­metország kiemeltnek tekinti az Európa Tanácsot és az emberi jogi biztos intézményét. Hozzájárul az ET által létrehozott emberi jogi védelmi rendszer erősítéséhez,26 kulcs­szerepet tulajdonít az Emberi jogok európai egyezménye betartásának felügyeletére Strasbourgban létrehozott Emberi Jogok Európai Bíróságának, és támogatja annak re­formjait. Németország az EBESZ egyik legnagyobb befizetője.27 A szervezetben tevékenységé­nek súlypontjai: a választási megfigyelés, a jogállamiság, a jó kormányzás, a civil tár­sadalom támogatása és a diszkrimináció tilalma. A szervezet grémiumaiban jelenleg a jogvédők és a kisebbségek védelmére, a vélemény- és a médiaszabadságra, az újságírók védelmére, a vallási és lelkiismereti szabadságra, a gyülekezési és az egyesülés jogra, valamint a jogállami és a demokratikus normák figyelemmel kísérésére fókuszál.28 Németország elkötelezett a súlyos nemzetközijog-sértések büntetlenségének meg­akadályozása, illetve a római statútum mellett, elősegítette a hágai Nemzetközi Bün­tetőbíróság (ICC) létrehozását, és Japán után annak második legnagyobb befizetője.29 Támogatja a volt Jugoszlávia területén elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot sú­lyosan sértő cselekmények megbüntetésére létrehozott és az ENSZ BT által mandátu­mot kapott Nemzetközi Törvényszéket (ICTY), illetve a Ruandái Nemzetközi Törvény­széket (ICTR) és azok jogutódait,30 valamint a libanoni, a kambodzsai és a Sierra Leone-i büntetőtörvényszékek munkáját.31 Németország szerződő tagja az ENSZ kínzás elleni egyezményének és a kiegészítő jegyzőkönyvének, valamint a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések, illetve bánásmód elleni európai egyezmény­nek; a közös globális cselekvési terv végrehajtására elsősorban a német európai tanácsi elnökség alatt került sor. A diszkrimináció minden formája elleni harchoz az ENSZ rasszizmus elleni konvenciója nyújt alapot. Németország közreműködött az eltűnt sze­mélyekről szóló ENSZ-konvenció kidolgozásában is, és 2009-ben ratifikálta azt. Németország elkötelezettséget vállalt az emberi jogok egyenrangúsága, a gazdasá­gi, szociális és kulturális jogok érvényesítése mellett. Abból kiindulva, hogy az em­beri jogok támogatása a szegénység csökkentésének az egyik eszköze, vállalja, hogy nemzetközi fejlesztési politikájának irányait és stratégiáját is az emberi jogi elvek mentén alakítja. Multilaterális keretben (WHO, UNICEF, FAO) kiemelt figyelmet for­dít az egészségügyi programokra, az éhezés elleni harcra, a fenntartható mezőgazda­ságra,32 a tiszta ivóvízhez és az alapvető higiéniai ellátáshoz való jogra,33 de hangsúlyos 94 Külügyi Szemle

Next

/
Thumbnails
Contents