Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - NEMZETKÖZI ELMÉLET - Szörényi András: A nem állami szereplők befolyásának növekedése és annak okai
A nem állami szereplők A befolyás növekedése egyes területeken A 21. században egyre több esetben figyelhetjük meg, hogy a kooperatív cselekvési stratégiával szemben a kompetitiv stratégia kap növekvő szerepet, és jól érzékelhetően erősödik a konfrontativ megközelítés is. A kompetitiv stratégiára a gazdasági és pénzügyi kapcsolatok területén, míg a konfrontativ stratégiára az erőszak monopóliuma kapcsán térek ki. Globális gazdasági folyamatok A gazdasági folyamatok, illetve azok szabályozása az állami és a nem állami szereplők viszonyának speciális szegmensét képezik. A nem állami szereplők ezen a területen egyre nagyobb mértékben jelennek meg kompetitiv szerepben az államokkal szemben, sőt bizonyos esetekben a konfrontativ viszony is megfigyelhető. Ez azért érdemel kiemelt figyelmet, mert a hatalom összetevői között a gazdasági hatalom növekvő jelentőségre tesz szert a 21. században. Leslie H. Gelb a legfontosabbnak a gazdasági erőt nevezi, és csak a második helyen említi a katonai képességek megőrzésének szükségességét.28 Véleménye szerint a 21. században a GDP lesz a hívó szó és a vezérmotívum a nemzetközi kapcsolatokban. A nem állami szereplők esetében természetesen nem értelmezhető a GDP fogalma, de gyakori összehasonlítási alap például az államok GDP-je és a vállalatok forgalma. „A növekvő vállalati hatalom, a javak és a tulajdon koncentrációja, a globalizáció, a politikai aktivitás fokozódása és a nemzetközi hálózatok fejlődése a hatalom és a képességek elmozdulását eredményezik a nem állami szereplők javára."29 A transznacionális vállalatok jelentős gazdasági erőt koncentrálnak, és az államokkal szemben sok esetben egyenrangú félként lépnek fel. Ismert példa, hogy a tizenöt országban jelen lévő Wal-Mart Stores nevű amerikai vállalat forgalmának az államok GDP-jével való összevetésekor huszonötödik lenne a világrangsorban. Magyarországot hét amerikai vállalat előzte volna meg 2010-ben az országok és a vállalatok közös rangsorában.30 Több esetben előfordul, hogy egy adott ország területén annak a saját GDP-jénél összességében nagyobb forgalommal bíró vállalat tevékenykedik, vagyis gazdasági értelemben az állam egy nálánál nagyobb gazdasági erővel bíró nem állami szereplővel folytat érdekérvényesítési küzdelmet. Fontos természetesen itt utalni arra, hogy a birtokolt hatalom nem minden esetben váltható át a befolyás érvényesítésén keresztül a másik fél magatartásának alakítására vonatkozó képességgé. A gazdasági folyamatok befolyásolási képessége szempontjából egy nagyon fontos fejlődési folyamatnak lehetünk tanúi az 1990-től felgyorsult globalizáció korában. A világgazdaság globalizációjának folyamata szinte törvényszerűen kikényszerítette, hogy a gazdasági szereplők az állami határokat figyelmen kívül hagyva tevékenységüket transznacionális szintre emeljék. Ezen a területen a „nem állami szereplők" helyett kifejezőbb a „nem egy államhoz kötődő szereplők" meghatározás. 2014. tél 193
