Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - NEMZETKÖZI ELMÉLET - Szörényi András: A nem állami szereplők befolyásának növekedése és annak okai
Szörényi András állami szereplők lépéselőnye mindenképpen növeli a befolyásukat, a kérdés csak az, hogy ezt milyen mértékben lesznek képesek kamatoztatni.22 Új kihívások A nemzetközi kapcsolatok rendszere párhuzamosan bővül és globalizálódik. A korábban az államhatárokon belül kezelt kérdések nemzetközi kontextusba kerülnek, a nem állami szereplők közül egyre többen nemzetközi, de legalábbis transznacionális szinten igyekeznek érvényesíteni az érdekeiket. A piacok globalizálódása, a termelés és az értékesítés határokat nem ismerő szervezése, a multinacionális, transznacionális, illetve globálisan integrált vállalatok megjelenése és megerősödése a gazdasági kérdések nemzetközi szintű kezelését tette szükségessé. A külföldi tőkebefektetések, a nyitott nemzetközi pénzpiacok mind a gazdasági szereplők, mind az azok működését szabályozó nemzeti vagy nemzetközi hatóságok számára nélkülözhetetlenné tették a nemzetközi szintű együttműködést. Más esetekben az országok olyan kihívásokkal néznek szembe, amelyek országhatárokon vagy akár kontinenseken átnyúló problémákból adódnak. A globális felmelegedés, az óceánok szennyezése, a nemzetközi migráció, a nukleáris nonproliferáció vagy a nemzetközi szervezett bűnözés elleni küzdelem csak együttműködés keretében kezelhető. Megváltozott a nemzetközi közösséget foglalkoztató konfliktusok jellege is. Korábban, a tömbök közötti szembenállás korszakában, a végső elrettentést sem kizáró (nukleáris) globális konfliktus nem teremtett lehetőséget a nem állami szereplők érdemi hozzájárulására. A hidegháborút követően a lokális konfliktusok kerültek az előtérbe, és az általuk dominált nemzetközi színpad jelentősebb szerep betöltésére adott alkalmat a nem állami szereplőknek. 1990 óta a fegyveres konfliktusokat az államok és a nem állami szereplők közötti összeütközések dominálják. A technológiai fejlődés következtében jelentős mértékben megnőtt az egyre nagyobb számú fegyveres nem állami szereplő pusztítási képessége.23 Esetenként azonban ezek a konfliktusok épp ellenkezőleg hatottak, pozitív tartalmú beavatkozást igényeltek a nem állami szereplők részéről. Az emberi jogok érvényesítése, a helyi közösségek jogainak, sőt néha létének a védelme, a kisebb intenzitású helyi konfliktusokban a segélyek célba juttatása, a közvetítés, a helyzetértékelés a nem állami szereplők számára testhez álló feladat. A megváltozott körülményekhez történő alkalmazkodás A körülmények változása alkalmazkodást követel meg a nemzetközi szereplőktől - legyenek azok államok, nemzetközi szervezetek vagy nem állami szereplők. Az új szereplők megjelenésére, illetve a régiek befolyásának növekedésére meg kell találni az adekvát válaszokat. 190 Külügyi Szemle
