Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - NEMZETKÖZI ELMÉLET - Szörényi András: A nem állami szereplők befolyásának növekedése és annak okai
Szörényi András Az államok egymás belügyeibe való be nem avatkozása elvének kikényszerítése, az egymással szembeni bizalmatlanságuk, illetve a lakosság más kormányokkal szembeni gyanakvása a klasszikusan államközinek tekintett diplomáciai kapcsolatokban és - sajnálatos módon - a mind gyakrabban szükségessé váló segélyezési politikában ad növekvő teret a nem állami szereplőknek. Bár a segélyezési politika szükségszerűségét senki sem vitatja, végrehajtása mind politikailag, mind technikailag gyakran problémát okoz a nemzetközi közösség klasszikus állami szereplőinek. Ezekben a programokban soha nem látott mértékben vesznek részt a nem kormányzati szervezetek. Mathews szerint19 az NGO-k több fejlesztési segélyt osztanak szét, mint az egész ENSZ-család, gyakran pedig egy-egy részprobléma megoldásával járulnak hozzá a nemzetközi erőfeszítések sikeréhez. így például Dárfúrban is több szervezet - pl. a GOAL, a Respond, az Oxfam, stb. - nyújt segítséget a naprakész információk gyűjtésével és térképek készítésével a segélyek hatékony célba juttatásához. Ugyancsak az államhatárokon átnyúló társadalmi kapcsolatok példájának tekinthetők a diplomáciai kapcsolatok különleges - és bizonyos esetekben vitatható - nem állami szereplői, mint a különböző politikai háttérintézmények vagy pártalapítványok. Amint azt Dorota Dakowska és Elsa Tulmets Németország példáján megállapította, bár a fent említett alapítványok az esetek nagy számában nem felelnek meg a nem állami szereplők egyik definíciójának sem, azokat mégis akként kezelik.20 Tevékenységi körükbe tartozik részben a civil társadalom megszólítása és bevonása a politikai folyamatokba, részben pedig a nemzetközi kapcsolatok erősítése, kiaknázása. Közvetítő szerepet játszhatnak az eltérő álláspontok között, vagy informális kereteket teremthetnek a más formában nehezen megtárgyalható kérdések napirendre tűzéséhez - ezáltal segítve elő a nemzetközi együttműködést. Hálózatok évszázada Slaughter kifejezésével élve, hálózatos világban élünk. A háború hálózatos: a terroristák és az ellenük harcoló katonaság ereje a mobil harcoló alakulatok, a hírszerzés és a kommunikáció hálózatainak sikerétől függ. Szemben a történelmi tapasztalatokkal, ma már nem a lakosság és a terület nagysága a meghatározó, nem a frontra vezényelhető haderő nagysága vagy az elfoglalni, illetve megvédeni kívánt terület mérete dönti el a hatalmi viszonyokat. A hidegháború vége óta mind jobban elharapódzó aszimmetrikus konfliktusok más törvények alapján működnek. A diplomácia hálózatos: a nemzetközi problémák megoldása az állami és a civil szereplők hálózatainak az együttműködési képességét igényli. Csak az a nemzetközi szereplő lehet sikeres, amelyik része a megfelelő hálózatoknak, az azon belüli pozíciója pedig nagyban meghatározza a lehetőségeit. Az üzleti világ hálózatos: a vállalatvezetési könyvek mind a vertikális irányítástól a horizontális hálózatok működtetése felé való elmozdulásra tanítanak. Már a multinacionális 188 Külügyi Szemle
