Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)

2014 / 4. szám - NEMZETKÖZI ELMÉLET - Szörényi András: A nem állami szereplők befolyásának növekedése és annak okai

Szörényi András Az államok egymás belügyeibe való be nem avatkozása elvének kikényszerítése, az egymással szembeni bizalmatlanságuk, illetve a lakosság más kormányokkal szembe­ni gyanakvása a klasszikusan államközinek tekintett diplomáciai kapcsolatokban és - sajnálatos módon - a mind gyakrabban szükségessé váló segélyezési politikában ad növekvő teret a nem állami szereplőknek. Bár a segélyezési politika szükségszerűségét senki sem vitatja, végrehajtása mind politikailag, mind technikailag gyakran problémát okoz a nemzetközi közösség klasszikus állami szereplőinek. Ezekben a programokban soha nem látott mértékben vesznek részt a nem kormányzati szervezetek. Mathews szerint19 az NGO-k több fejlesztési segélyt osztanak szét, mint az egész ENSZ-család, gyakran pedig egy-egy részprobléma megoldásával járulnak hozzá a nemzetközi erő­feszítések sikeréhez. így például Dárfúrban is több szervezet - pl. a GOAL, a Respond, az Oxfam, stb. - nyújt segítséget a naprakész információk gyűjtésével és térképek készí­tésével a segélyek hatékony célba juttatásához. Ugyancsak az államhatárokon átnyúló társadalmi kapcsolatok példájának tekint­hetők a diplomáciai kapcsolatok különleges - és bizonyos esetekben vitatható - nem állami szereplői, mint a különböző politikai háttérintézmények vagy pártalapítványok. Amint azt Dorota Dakowska és Elsa Tulmets Németország példáján megállapította, bár a fent említett alapítványok az esetek nagy számában nem felelnek meg a nem álla­mi szereplők egyik definíciójának sem, azokat mégis akként kezelik.20 Tevékenységi körükbe tartozik részben a civil társadalom megszólítása és bevonása a politikai fo­lyamatokba, részben pedig a nemzetközi kapcsolatok erősítése, kiaknázása. Közvetítő szerepet játszhatnak az eltérő álláspontok között, vagy informális kereteket teremthet­nek a más formában nehezen megtárgyalható kérdések napirendre tűzéséhez - ezáltal segítve elő a nemzetközi együttműködést. Hálózatok évszázada Slaughter kifejezésével élve, hálózatos világban élünk. A háború hálózatos: a terroristák és az ellenük harcoló katonaság ereje a mobil har­coló alakulatok, a hírszerzés és a kommunikáció hálózatainak sikerétől függ. Szemben a történelmi tapasztalatokkal, ma már nem a lakosság és a terület nagysága a meghatá­rozó, nem a frontra vezényelhető haderő nagysága vagy az elfoglalni, illetve megvéde­ni kívánt terület mérete dönti el a hatalmi viszonyokat. A hidegháború vége óta mind jobban elharapódzó aszimmetrikus konfliktusok más törvények alapján működnek. A diplomácia hálózatos: a nemzetközi problémák megoldása az állami és a civil sze­replők hálózatainak az együttműködési képességét igényli. Csak az a nemzetközi sze­replő lehet sikeres, amelyik része a megfelelő hálózatoknak, az azon belüli pozíciója pedig nagyban meghatározza a lehetőségeit. Az üzleti világ hálózatos: a vállalatvezetési könyvek mind a vertikális irányítástól a ho­rizontális hálózatok működtetése felé való elmozdulásra tanítanak. Már a multinacionális 188 Külügyi Szemle

Next

/
Thumbnails
Contents