Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - NEMZETKÖZI ELMÉLET - Szörényi András: A nem állami szereplők befolyásának növekedése és annak okai
A nem állami szereplők befolyásának növekedése és annak okai1 Szörényi András A z elmúlt évtizedekben a nemzetközi érdekérvényesítési arénában dominánssá váló résztvevőként tűntek fel a nem állami szereplők. Ahogyan a 17. és a 18. század során a hatalomért folytatott küzdelemben a ma klasszikus szereplőnek tartott nemzetállamok megjelenése és megerősödése jelentette a meghatározó változást, és ahogyan a 19. és a 20. században kétség kívül a nemzetközi szervezetek térnyerése okozott hangsúlyeltolódást a nemzetközi kapcsolatok alakításában, úgy a 21. század várhatóan a nem állami szereplők transznacionális szerepvállalásának évszázada lesz. Ennek példájaként a 2008-ban kirobbant gazdasági- és pénzügyi válság bebizonyította, hogy a nyitott, globális pénzügyi piacokon a pénzügyi befektetők - mint nem állami szereplők - befolyása milyen jelentősen megnőtt. A befektetések elmaradása vagy a tőke kivonása rávilágít arra, hogy mekkora súllyal esik latba a tőkevonzó, illetve -megtartó képesség. A globalizáció következtében megnövekedett mobilitás egyben az elvándorlás képességét is fokozza, vagyis mind több esetben jelent hatalmat a kivonulással való fenyegetés, a „lábbal történő szavazás".2 Izland példája megmutatta, hogy egy ország gazdasága - extrapolálva: léte - függhet a pénzügyi nem állami szereplők döntéseitől. A piaci szereplők bizalmának a bankszektor egyes elemei, majd egésze iránti megingása az állam részéről a piaci kereskedés felfüggesztését, illetve a bankok részleges felvásárlását tette szükségessé. A megtett kényszerintézkedések ellenére a korona árfolyama a felére esett, az ország gazdasági teljesítménye jelentősen romlott. Hasonlóan feszült figyelem övezi az Iszlám Állam (IS) létrehozását. Tizenöt év alatt a szubnacionális lázadó csoport transznacionális szervezetté fejlődött, amely az államokéhoz hasonló attribútumokat követel magának - bár azt a nemzetközi közösség nem ismeri el. Az Islamic State in Iraq and the Levant (ISIL) először Szíria és Irak elmaradott részein építette ki bázisát, de mára összesen mintegy nyolcvan országban vannak követői, akiknek teljes létszáma a becslések szerint megközelíti a százezer főt. Az általa ellenőrzött területen egy kvázi-államot hozott létre, amelynek élén a kalifa áll. A szervezet 2005 óta törekszik arra, hogy az al-Káida hálózatától független, pénzügyileg önálló belső szervezetet hozzon létre. Pénzügyi forrásai illegális olajkereskedelemből és váltságdíj szedéséből származnak. David Cohen, az amerikai pénzügyminisztérium államtitkára szerint az előbbi napi egymillió dollár (évi 82 milliárd forint) bevételt jelent.3 2024. tél 181