Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - NÉMETORSZÁG NEMZETKÖZI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSA - Hettyey András: A vonakodó szövetséges? - Németország külföldi katonai bevetései a viták és a számok tükrében
Hettyey András Berlin az akció katonai kivitelezésénél sem vállalt semmilyen szerepet, helyette - „csekkfüzet-politikájának" megfelelően - humanitárius segélyt nyújtott, aknamentesítést végzett és az állami struktúrák újjáépítését segítette.47 A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint ez a különutasság nem volt meglepő, mivel a német politikai elit már jó ideje „elidegenedett" a NATO-tól: „a »hűséges szövetséges« képének, amelyet sok CDU-s politikus szeretne látni, már évek óta nincs sok köze a valósághoz".48 Tovább erősítette a NATO-n belül a németek különutas és kerékkötő voltára vonatkozó érzést az a ritkábban említett tény, hogy Berlin - bár az Észak-atlanti Tanácsban megszavazta a Líbia elleni akciót - visszavonta csapatait a földközi-tengeri NATO-had- műveletekből, és kivonta azt a hatvan-hetven katonáját is, akik addig AWACS típusú felderítőgépekkel hajtottak végre küldetéseket a térségben. Noha az gyakran előfordul, hogy egy ország katonailag nem vesz részt egy általa politikailag támogatott NATO- misszióban, egyedül Németország vonta vissza katonáit az AWACS-gépekről. A kormány ebben az esetben az alkotmánybíróság 2008-as döntésére hivatkozott, amely szerint a német katonák akkor is „fegyveres vállalkozásban" vesznek részt, ha felderítést végeznek egy harci művelet számára. Ehhez pedig - az alkotmánybíróság már ismertetett, 1994-es döntése alapján - parlamenti felhatalmazás szükséges, amit a német kormánykoalíció - politikai szándék híján - nem kért. Berlin így olyan színben tűnt fel, mint aki saját apró-cseprő szabályait kicsinyes módon értelmezi, azokat a NATO érdekei fölé helyezi, és így veszélyezteti a vállalkozás sikerét. (Az AWACS-gépek legénysége főként németekből állt, ezért komoly problémát okozott a szövetségnek, amikor az ország a katonáit elvezényelte.)49 Ezek után érdemes megnézni, hogy mit mondanak a puszta számok Németország szerepvállalásáról. (Természetesen nem a külföldi műveletekbe küldött katonák száma az egyedüli fokmérője egy ország nemzetközi szerepvállalásának, de úgy gondoljuk, hogy mindenképpen egyik fontos eleme annak.) 2014 januárjában a szövetségi védelmi minisztérium adatai szerint mintegy ötezer (egész pontosan 4945 - lásd: 2. táblázat) német katona teljesített szolgálatot, tizenhárom külföldi misszióban. A 4945 német katona túlnyomó többsége, 85 százaléka (4222 fő) NATO-missziókban, mintegy 10 százaléka (455 fő) EU-s, 5 százaléka (268 fő) pedig ENSZ-missziókban vesz részt, szintén 2014. januári adatok szerint (lásd 3. táblázat). Az adatok alapján megállapítható, hogy Németország katonai erőforrásait úgy allokálja, hogy az ENSZ-ben aránylag kis szerepet vállal a békefenntartás terén. Bár számos európai országról (továbbá az USA-ról és Kanadáról) is elmondható, hogy aránylag kevés katonát küld ENSZ-missziókba,51 ám Németország még a többi nagy EU-s tagállamhoz (Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország) képest is kevés kéksisakos katonát állít ki. 2013. decemberi adatok szerint Németország mind abszolút számokban, mind arányaiban jóval kisebb szerepet vállal az ENSZ műveleteiben, mint a többi nagy EU-tagállam. Ez alól csak Nagy-Britannia kivétel. 80 Külügyi Szemle
