Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - KOHÉZIÓS POLITIKA AZ UNIÓBAN - Győriné Szabó Gabriella: A kohéziós alapok hatékonyabb felhasználása
Győriné Szabó Gabriella Magyarország az eddigi összteljesítménye alapján (61,8 százalék) a 21. helyen áll, a Horvátországot nem tartalmazó huszonhetes rangsorban. Amennyiben az n+2-es szabály vonatkozásában vizsgáljuk, már csak négy tagállamot hagy maga mögött, mert Szlovákia és Románia a 2011-es és 2012-es költségvetési évre vonatkozóan plusz egy évet kapott, a forrásvesztés elkerülése érdekében. A magyarországi forrásfelhasználás hátterében szintén nagy szórás mutatkozik a különböző alapok hasznosításában; a Kohéziós Alap több mint fele még rendelkezésre áll, míg az ERFA esetében a kétharmadhoz közelít a felhasználás. Ennél gyengébb az ESZA-program teljesítése. Amennyiben az elmúlt két év felhasználási tendenciáját előrevetítjük az n+2 határidő végéig, mindössze tíz ország számolhat bizton teljes támogatáslehívással. A következő oldalon található diagramon láthatjuk, hogy a valószínűsített 100 százalékos teljesítésben az élen járók a balti államok (kivéve a letteket), Portugália, Németország, a Benelux-tagállamok, Dánia és Ciprus. A legelőkelőbb helyezést Görögország tudhatja magáénak, jóllehet a korrupciós ügyek utólagos ellenőrzései átírhatják ezt a megelőlegezett eredményt. A prognózis az 5-15 százalékos forrásvesztés kategóriájába sorolja a Kohéziós Alapból nem részesedő, így ezzel a „nehezékkel" nem rendelkező Írországot, Svédországot, Ausztriát és Franciaországot. A Kohéziós Alapból is részesedő tagállamok közül ebben a kategóriában szerepel - a visegrádi országok közül egyedüliként - Lengyelország, valamint Lettország és Spanyolország. Érdekesség, hogy Lengyelország számára a fél évvel ezelőtti adatok és tendenciavizsgálat alapján még a teljes pénzfelhasználást vélelmezhettük, azonban az elmúlt hat hónapban mindössze 3,8 százaléknyi támogatást hívtak le. Ettől is elmaradó utóbbi féléves mutatóval csak Magyarország (2,8 százalék) és Szlovénia (1,8 százalék) rendelkezik, immár a „veszélyzónában". Ebbe tartoznak azon tagállamok, amelyekben a jelenlegi trend szerint a fejlesztési támogatások lehívásában 15-30 százalékos elmaradás vetíthető előre. Összesen hét ilyen tagország van: Málta (a vélelmezett végső lehívási arány 72 százalékos), Bulgária (75 százalék), Csehország (77 százalék), Nagy-Britannia és Szlovénia (79,6 százalék), valamint Olaszország és Magyarország (80,6 százalék). Mindez azt is jelenti, hogy amennyiben nem történik időarányos gyorsítás, a fenti adatok alapján magyar részről akár 20 százaléknyi forrás is „bennragadhat" a megítélt hétéves keretből a központi költségvetésben. 2013. novemberben még ebben a csoportban szerepelt Belgium is, de fél év alatt 15,5 százalékos kifizetést igényelt, hasonlóan Dániához, amely a legmagasabb féléves abszorpciót -19,8 százalékot - mutatta fel. Magyarország az előző mérési időpontban (2013. október) még az eggyel jobb kategóriában szerepelt, ugyanakkor az ország az elmúlt két évben csupán egyetlen félév során - 2013. első és harmadik negyedéve között - tudott felmutatni 10 százalékot meghaladó lehívást. 172 Külügyi Szemle
