Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - KOHÉZIÓS POLITIKA AZ UNIÓBAN - Győriné Szabó Gabriella: A kohéziós alapok hatékonyabb felhasználása
Győriné Szabó Gabriella alapon túl az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA), valamint az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) vonatkozásában is.19 Ez egyfajta átláthatóságot és koherenciát jelenthet a kialakítandó tagállami szabályozásokban. Szintén a nettó befizetők álláspontjával összhangban, majd bizottsági megerősítésre, a közös rendelet 21. bekezdése határozza meg a kifizetések felfüggesztésének lehetőségét az előzetes feltételek elmaradása esetén. Előzetes feltételeket képeznek az adott területre vonatozó közbeszerzési szabályozások, valamint a szektoronkénti stratégiák, amelyek kötelezően meg kell, hogy előzzék és alapozzák az adott ágazatot érintő fejlesztési programokat és projekteket. A közös rendelet harmadik fejezete szabályozza, hogy a különböző szintű célrendszereknek és stratégiáknak úgy kell egymásra épülniük, hogy végül az általános európai uniós EU 2020-stratégiába is illeszkedjenek. Ez az ún. „tematikus koncentráció" már a 2009-es Barca-jelentésben megjelent, és a harmadik fejezetben kijelölt módon megalapozta az előzetes feltételrendszer és eredményességi felülvizsgálat gyakorlatát. A nettó befizetők határozott álláspontját tükrözi a közös rendelkezés végrehajtásáról készült jelentésekre vonatkozó fejezete,20 amely szabályozza a projektek pontos cél- és eredményindikátorainak a követelményét, valamint hogy a konkrét megvalósulást milyen mellérendelt mérőszámok teszik egyértelművé. A korábbi időszakokban is alkalmazott gyakorlat azonban kiegészül egy 2017-ben végrehajtandó átfogó vizsgálattal, és amennyiben jelentős elmaradást észlelnek, bizottsági részről pénzügyi korrekció is történhet. A hatékonyság érdekében talán ez a legerősebb szankció és a legnagyobb változás a korábbi periódusokhoz képest, ezt egészíti ki a végül 6 százalékban rögzített „teljesítménytartalék" képzése. A közös rendeletnek az „ESB-alapok eredményességét és a gondos gazdasági irányítást összekapcsoló intézkedések" elnevezésű 23. bekezdése szabályozza a tartalék felhasználását, amelyet az időarányosan 2019-ig jól teljesítő programok és projektek hívhatnak le a 2023-ig még hátralévő időszakban. Látható az is, hogy a 2007-2013-as programozási periódusban csak két tagországnak - Romániának és Szlovákiának - engedélyezett n+3-as felhasználási határidő így valamennyi tagország számára elérhetővé vált. Ez utóbbi eredmény a Kohézió barátai érdekcsoport számára az egyik legkedvezőbb fejlemény, mert - ahogyan később olvasható lesz - számos országban mutatkozik abszorpciós probléma. A Bizottság által képviselt városi dimenzió erősítésének reformjavaslata is beépült a jogalkotás folyamán: a közös rendelet 33. bekezdése alapján21 a tagállam egy városvagy területfejlesztési stratégia mentén integrált beruházásokat hajthat végre. A komplex megközelítés akár az összevonásba újonnan bekerült vidékfejlesztési és halászati alap operatív programjainak az együttes kezelését is jelentheti. Ez jelentős rugalmasságot hozhat a korábbi, egy program - egy alap, illetve a prioritásszintű megközelítéssel ellentétben. 168 Külügyi Szemle
