Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - MENEKÜLTKÉRDÉS ÉS RENDSZERVÁLTOZÁS - Cseresnyés Ferenc: Magyar egyetemisták (Nyugat-) Németországban, 1956-1958
Magyar egyetemisták (Nyugat-) Németországban egyetemisták - legalábbis kezdetben - kevesebb figyelmességet tanúsítottak. A németek tapasztalatai szerint időnként annyira nem működött a belső magyar szolidaritás, hogy a segélyek elosztását (például a ruha vagy a cigaretta kiosztását) az önös érdekek érvényesítésére való törekvés miatt nem lehetett „tisztán" magyarokra bízni. Az egyetemisták hajlottak a kiváltságos pozícióikból eredő „jogaik" érvényesítésére.32 1958 tavaszára a magyar menekült hallgatók szervezeteit sikerült anélkül a német felsőoktatási szervezeti rendszerbe integrálni, hogy a csoportok belső összetartó ereje sérült volna. E csoportok jelentős mértékben hozzájárultak a magyar hallgatók nyugati életkörülmények közé történő beilleszkedésének megkönnyítéséhez, de szerepük volt az előítéletek és a félreértések elkerülésében is. Néhány csoportban jelentős fegyelem uralkodott. Azokat, akik nem az elvárásoknak megfelelően viselkedtek, a hallgatótársak figyelmeztették, sőt előfordult, hogy de facto kizárták. A menekültek kezdeti lelkes támogatását az idő múlása természetes módon erodálta. Néhány kirívó fegyelmezetlenség ezt a folyamatot alkalmanként felgyorsította; olyankor a német befogadó- és segítőkészség láthatóan visszaesett. Pedig azt a magyar hallgatók többsége továbbra is igényelte és várta. A magyar hallgatói csoportok több fontos kihívást igyekeztek kezelni a munkájukkal. Először is információkat adtak, majd gyakorlati beilleszkedési segítséget nyújtottak. Olyan egyetemi közösségeket alakítottak ki, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy az egyes fiatalok megmeneküljenek az idegenség, a számkivetettség és az elfelejtett- ség érzésétől. A feladat német szempontból is rendkívüli jelentőséggel bírt, ezért meg is tettek mindent annak érdekében, hogy a munka mindaddig folytatódjék, ameddig szükség mutatkozik rá.33 Összegzés A magyar nyelv ismeretének szintje (a Magyarországról a háborút követően elüldözött svábok jóvoltából) Németországban a világon egyedülállóan magas volt. Sehol másutt nem voltak olyan terjedelemben adottak a szükség szerinti „lelki gondozás" lehetőségei. A népi németek elhelyezési kötelezettsége miatt egy rendkívül differenciált támogatási rendszer részét képezte az egyetemi, kollégiumi elhelyezés kipróbált gyakorlata. Az ösztöndíj-kategóriáknak a magyarokra történt kiterjesztése tovább növelte a magyar egyetemisták körében a támogatás és a törődés érzését. Ugyanakkor a németek saját érdekeket is érvényesítettek: sokkal nagyobb arányban fogadtak be egyetemistát, mint a többi nyugati ország, és jóval több fiút csábítottak magukhoz azoknál. A műszaki, természettudományos előképzettség dominanciája eleve adott volt, a befogadóknak csak támogatniuk kellett a számukra is előnyös arányok alapvető fennmaradását. Ezzel együtt nem zárkóztak el a kisebb változtatásoktól, így a hallgatók is úgy érezhették, 2014. tél 159
