Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - MENEKÜLTKÉRDÉS ÉS RENDSZERVÁLTOZÁS - Cseresnyés Ferenc: Magyar egyetemisták (Nyugat-) Németországban, 1956-1958
Cseresnyés Ferenc lehetősége különböző időtartamú részvételt igényelt. Az 1958 tavaszán még a nyelvet tanuló százhetvenkilenc hallgatóból hetvenhatan az 1956/1957-es őszi szemeszter óta tanulták a németet. A jelek szerint némelyeknek több időre volt szüksége és/vagy igényesebb volt. A magyar bizonyítványok elismerése Az oktatási miniszterek állandó konferenciája 1957 áprilisára dolgozta ki a menekült magyar hallgatók tanulmányai megkezdésének feltételeit Németországban. Az ajánlás viszonylag széles teret hagyott az egyéni esetek felülvizsgálatának lehetőségére, és nem terjedt ki az összes szóba jöhető előképzettség bizonyításának a szükségességére. A német egyetemeken történő tanulmányok megkezdéséhez elegendőnek ismerték el a kommunista iskolarendszer bevezetése előtti, azaz az 1950-ig megszerzett érettségi bizonyítványokat (tekintettel az eredeti magyar és a korabeli német iskolarendszer hasonlóságára). Azoknak a hallgatóknak, akik 1950 után tették le a gimnáziumi érettségit, tanulmányaik megkezdése előtt egy próbaévet kellett járniuk. Ettől a korlátozástól azonban el lehetett tekinteni, ha az érintett személy négy szemesztert már elvégzett azon a szakon, amelyet Németországban folytatni kívánt. A próbaév elvégzésének szükségessége a szakközépiskolát végzettekre is vonatkozott, de az ő esetükben külön hangsúlyozták, hogy a továbbtanulás Németországban csak azon a szakon lehetséges, amelyet Magyarországon is tanultak. A német ajánlásban az szerepelt, hogy a szakközépiskolai végzettségűek (akik szerintük nem rendelkeztek az egyetemhez szükséges mennyiségű ismerettel) a gyakorlati műszaki főiskolák (Ingenieurschule) felé orientálódjanak. A miniszteri konferencia azt javasolta a német egyetemek illetékeseinek, hogy a tanulmányok megkezdésének jóváhagyásakor ne vegyék figyelembe a magyarországi felvételi határozatot, mondván, ott végül is a politikai szempontok domináns szerepet játszottak. A német kultuszminiszteri szabályozás azt feltételezte, hogy az érintettek rendelkeznek már a megfelelő szintű német nyelvtudással. Azaz eltekintettek a német nyelv- tanfolyamon való kötelező részvétel előírásától, eltérően attól, ahogyan az egyébként Ausztriában történt. De nem tették magukévá a svájci szabályozást sem, ahol a felsőfokú tanulmányok megkezdésének az engedélyezése minden egyes esetben egy tudományos és nyelvi vizsga sikeres letételétől függött. Azaz a legmegengedőbb szabályozás Németországban született. Itt ismét egy olyan elemhez érkeztünk, amely alátámasztja és magyarázza a német felsőoktatás átlagon felüli népszerűségét a magyar hallgatók körében. Mivel a szabályozás viszonylag későn született meg, sok hallgatónak kiadták már a tanulmányok megkezdéséhez szükséges hozzájárulást, s nem a most említett elvek szerint. A megkérdezett 1136 magyar menekült hallgatóból 222 személynek lehetett 152 Külügyi Szemle
