Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - MENEKÜLTKÉRDÉS ÉS RENDSZERVÁLTOZÁS - Cseresnyés Ferenc: Magyar egyetemisták (Nyugat-) Németországban, 1956-1958
Cseresnyés Ferenc külföldi politikai menekültek jogait és kötelezettségeit. A magyar egyetemisták (miként a többi magyar menekült) a Nürnbergben létrehozott Szövetségi Menekültügyi Hivatal (Bundesamt für die Anerkennung Ausländischer Flüchtlinge) döntése nyomán kezdetben ideiglenes külföldi politikai menekülti státuszt kaptak. A külföldi politikai menekültek körét már 1955-től bevonták a szövetségi belügyminisztérium által a szovjet zónából menekült hallgatóknak folyósított segélyezési alap támogatási körébe. így a magyar hallgatók is részesülhettek egy meghatározott ideig a támogatásban, amely nem kevesebbet jelentett, mint hogy tanulmányaikat szinte rögtön folytathatták, illetve megkezdhették. Megítélésem szerint ez volt az egyik legfontosabb oka annak, hogy a magyar hallgatók oly szívesen választották tanulmányaik folytatására a Szövetségi Köztársaságot. A szövetségi kormány előleg- és támogatási alapja emellett lehetővé tette a német nyelvtanfolyamon való ingyenes részvétel lehetőséget éppúgy, mint a tanfolyam idejére szükséges megélhetési költségek biztosítását. Ilyen terjedelmű támogatások a magyar hallgatókat befogadó többi országban tudomásunk szerint nem, vagy csak jóval kisebb mértékben álltak rendelkezésre. A kiterjedt támogatások híre érthető módon ösztönözte az emig- rációs körökben a kedvet ahhoz, hogy a tanulmányokat Németországban folytassák. Azok a hallgatók, akik kérelmezték és megkapták a németként történő elismerést az illetékes szervektől (többségüket Jugoszláviából hozták a Magyarországról menekültek után), kezdetben a magyarokhoz hasonlóan ideiglenes külföldi politikai menekülti státuszt kaptak. A „késői áttelepülő" (Spätaussiedler) kategóriába kerülés után jutottak át egy másik segélyezési rendszerbe, amelyet a kelet-európai német menekültek speciális támogatására tartottak fenn. Némi gondot azok a magyar hallgatók okoztak, akik (felbuzdulva az említett támogatási rendszereken) kisebb csoportokban más európai befogadó országokból szivárogták át. Regisztrációjuk, kívánságaik és lehetőségeik ismerete nélkül ők kénytelenek voltak kezdetben a külföldi és a német segélyeket igénybe venni. Számbavételükre és jogi helyzetük tisztázására a saját érdekükben is minél előbb szükség volt. A németek velük kapcsolatban attól tartottak, hogy az illegális bevándorlók száma meghaladja a befogadási lehetőségeiket. A tanulmányok megkezdésének feltételei: magyarországi bizonyítványok A képzési követelményeknek való megfelelést azért volt szükséges minél előbb tisztázni, mert a támogatások nagyságának megállapításakor ez nagy jelentőséggel bírt. A második világháború vége óta kialakult magyarországi és más kelet-európai oktatási és felsőoktatási viszonyok ismeretének hiánya vezetett oda, hogy a képzettségek megítéléséhez nem léteztek egységes értékelési szempontok. így ezeket fáradságosan, lépésről lépésre haladva kellett kidolgozni. Amíg ez nem történt meg, maradt a nagylelkű, a 150 Külügyi Szemle
