Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - MENEKÜLTKÉRDÉS ÉS RENDSZERVÁLTOZÁS - Cseresnyés Ferenc: Magyar egyetemisták (Nyugat-) Németországban, 1956-1958
Cseresnyés Ferenc 4. táblázat A Magyarországon elvégzett felsőoktatási tanévek száma (az 1956/1957-es tanév figyelmen kívül hagyásával)17 A befejezett tanévek száma Gimnáziumi érettségi után Szakközépiskolai érettségivel Érettségi nélkül Összesen 1 év 89 22 4 115 2 év 96 28 3 127 3 év 108 27 1 136 4 év 93 8 2 103 Allamvizsgázott: 69 4 1 74 Összesen: 455 89 11 555 Németországba a magyar városok közül Budapestről érkezett a legtöbb hallgató: összesen 426 fő (37,5%). Többségük (148 diák) a műszaki egyetemekről és főiskolákról ment, de a természettudományi karokról is szép számmal (94 fő) voltak köztük. Ehhez képest a bölcsészkarok és a társadalomtudományi karok (beleértve a jogot is) korábbi hallgatója csak 85 volt. Viszonylag magas volt még a művészeti főiskolákról érkezettek száma (52).18 Vidékről a legtöbben a Soproni Erdészeti Egyetemről (28), a Miskolci Műszaki Egyetemről (24) és a Veszprémi Vegyipari Egyetemről (17) érkeztek.19 Egyenlőtlen tanulási esélyek Magyarországon A Szövetségi Köztársaságba kívülről érkezett felsőoktatási hallgatóknak az apjuk foglalkozása szerinti felosztása figyelemreméltó következtetések levonására alkalmas. A Magyarországon egyetemekre és főiskolákra felvettek 60 százalékának munkás és parasztfiatalnak kellett lennie. Az 1950-es évek közepére „sikerült is elérni" hogy a hallgatók több mint 66 százaléka ezekből a társadalmi rétegekből kerüljön ki.20 Ugyanakkor a Németországba érkezett magyar hallgatók között az említett társadalmi kategóriákból származók aránya csak 20 százalékos volt (lásd az 5. táblázatot). 146 Külügyi Szemle
