Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - MENEKÜLTKÉRDÉS ÉS RENDSZERVÁLTOZÁS - Cseresnyés Ferenc: Magyar egyetemisták (Nyugat-) Németországban, 1956-1958
Magyar egyetemisták (Nyugat-) Németországban megbízhatóságát is vizsgálták. Ez utóbbinak egyes esetekben akár döntő jelentőséget is tulajdonítottak. 3. táblázat Érettségizettek felsőoktatási tanulmányok nélkül (Az érettségizettek száma és a vizsga ideje)16 Év Gimnáziumi érettségi Szakközépiskolai érettségi 1942 2 1943 1 1944 3 1945 1 1946 3 1947 3 1948 11 1949 4 1950 19 1951 25 1952 21 1953 38 1954 77 31 1955 79 56 1956 123 44 Összesen: 410 131 A nehézipar, azaz a szocialista iparosítás fejlesztési terveinek megfelelően valameny- nyi népi demokrácia oktatásában kiszélesítették és az egész oktatásügy alapjává tették a politechnikai képzést. A tanulmányok ideje alatt (a dialektikus materializmus értelmében) a politikai képzés ezen a téren is kitüntetett jelentőséget kapott. Bár az ipari-gyakorlati orientációra és a politikai nevelésre történő átállás már néhány évvel a forradalom kitörése előtt megkezdődött, társadalmi meggyökeresedéséről azonban akkor még nyilván nem lehetett beszélni. Miként a 2. táblázatból látható, a Németországba érkezett hallgatók zöme (négyötöde) gimnáziumi, illetve tanítóképzős (azaz humán) érettségi bizonyítvánnyal rendelkezett. A 3. táblázat szerint a csak az érettségit megszerzett fiatalok körében is háromszor magasabb volt a humán képzettségűek aránya. Mint látni fogjuk, a jelentősen eltérő német oktatási közegben ez az összetétel (érdekes módon) inkább nehezítette az integrációt, mint könnyítette. 2014. tél 145
