Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - MENEKÜLTKÉRDÉS ÉS RENDSZERVÁLTOZÁS - Masát Ádám: A menekültkérdés szerepe az NDK rendszerváltozásának folyamatában. Diplomáciatörténeti adalékok a berlini fal leomlásához
Masát Ádám állambiztonsági szerveinek már akkor sem volt elegendő kapacitása a keletnémet menekültkérdés kezelésére, ezért elsősorban arra törekedtek, hogy az NDK-ba visszaszállítandó személyeket minél előbb átadják a Stasi embereinek. Ez viszont azzal járt, hogy az átadással kapcsolatos dokumentumokat már nem tudták előírásszerűén elkészíteni, sőt magát az átadást sem lehetett olyan precízen megszervezni, mint a múltban.41 Magyarország 1989. március 14-én csatlakozott a genfi menekültügyi konvencióhoz, de az egyezmény csak június 12-én lépett hatályba.42 A csatlakozásnak nem volt köze a határsértő keletnémetekhez, a kiváltó okot ugyanis a Romániából 1988 óta érkező menekültek jelentették.43 Az egyezmény aláírása azonban 1989 nyarától az NDK Magyar- országon tartózkodó állampolgárai szempontjából lett mégis kiemelkedő jelentőségű. Lehetővé tette ugyanis, hogy Magyarországon menekültstátuszért folyamodhassanak, és a magyar hatóságoknak ne kelljen kiutasítaniuk, illetve a Stasinak átadniuk a határsértést elkövetőket. A Stasi tudta, hogy nemcsak Magyarországon, hanem Csehszlovákiában is előkészítették azokat a jogszabály-módosításokat, amelyek a határsértés jogi megítélésének enyhítését célozták.44 A tiltott határátlépési kísérlet szabálysértéssé minősítésén túl a magyar belügyi szervek azt is előre jelezték, hogy a jövőben nem feltétlenül közlik majd a kiutasítás okát a keletnémet hatóságokkal. Ez a gyakorlatban az útlevélbe való be- pecsételés45 elmaradását jelentette. 1989 nyarától egyre inkább elterjedt az a gyakorlat is, hogy a határsávban feltartóztatott személyeket egyszerűen visszaküldték az ország belseje felé.46 A Stasi azzal számolt, hogy a magyar hatóságok csak azokat a keletnémet állampolgárokat fogják menekültként kezelni, akik Csehszlovákián át, illegálisan érkeztek Magyarországra.47 Az NDK-ba visszatérni nem akarók száma azonban olyan drasztikusan növekedett - részben a Romániából és Bulgáriából Magyarországra érkezett keletnémet nyaralók miatt -, hogy Magyarországon tulajdonképpen menekültnek számított már az is, aki az NDK-ban beutazási engedélyt és magyar valutát kapott. Menekülés a követségekre 1988. szeptember 9-én tizennyolc keletnémet állampolgár menekült a kelet-berlini dán követségre. E türingiai családok a kiutazási kérelmük többszöri elutasítása után, már évek óta vártak annak jóváhagyására. Néhányukkal szemben hosszabb ideje foglalkozási tilalmat vezettek be. A követségre menekülésük időpontjának megválasztása nem volt véletlen. A dán miniszterelnök Berlinbe érkezése három nappal későbbre volt várható, és a türingiaiak azt remélték, hogy a Honeckerrel történő találkozása során diplomáciai megoldást talál majd a kiutazási problémájukra.48 A helyzet azonban nem alakult kedvezően a türingiaiak számára. A követ- ségi tanácsos, Henning Becker Hansen nem tűnt megértőnek, és a keletnémet külügyminisztérium pozitív elbírálásra vonatkozó ígéretére hivatkozva felszólította a 118 Külügyi Szemle
