Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - MAGYAR-ROMÁN KAPCSOLATOK - Szabó Tamás: Magyarország, Románia és az RMDSZ kapcsolatrendszere az alapszerződés tárgyalásának időszakában (1992-1996)
Magyarország, Románia és az RMDSZ Jegyzetek 1 A tanulmány a Márton Áron Kutatói Szakkollégiumi Program keretében készült, s annak készítése során, 2013. szeptember 1-je és 2014. június 30-a között az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Balassi Intézet ösztöndíjában részesültem. Köszönettel tartozom Bárdi Nándornak és Salat Leventének a megjegyzésekért és javaslatokért. 2 Kiss J. László: „A kádárizmustól az EU-tagságig: a magyar külpolitika metamorfózisa". In: Magyar külpolitika a 20. században (szerk. Gazdag Ferenc - Kiss J. László). Budapest: Zrínyi Kiadó, 2004. 45-78. o. 3 Teljes nevén: „Szerződés a Magyar Köztársaság és Románia között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról" (a továbbiakban: magyar-román alapszerződés). A magyar-román alapszerződésről több tanulmány készült, főként a szerződés szövegének az elemzéséről (összehasonlítva azt a már megkötött alapszerződésekkel) és az aláírása körül kialakult belpolitikai viták és törésvonalak feltárásáról. A fontosabb munkák közül megemlíthető: Bíró Gáspár: „Bilateral Treaties between Hungary and Its Neighbours after 1989". In: Geopolitics in the Danube Region. Hungarian Reconciliation Efforts, 1848-1998.(szerk. Ignác Romsics - Béla K. Király). Budapest: Central European University Press, 1999. 347-378. o.; Csigó Péter - Kovács Eva: „Európai integráció vagy/és kisebbségpolitika? A magyar-román alapszerződés sajtóvitája". In: Diskurzusok a vándorlásról (szerk. Sík Endre - Tóth Judit). Budapest: Nemzetközi Migrációs és Menekültügyi Kutatóközpont, 2000. 252-279. o.; Gál Kinga: „Bilateral Agreements in Central and Eastern Europe: A New Inter-State Framework for Minority Protection?". ECMl Working Paper, (1999). 3-4. o.; Gyurcsík Iván: „Basic Treaties, Minority Issues and the Enlargement of the European Union". Regio, (1998). 9-68. o.; Ivan Ruxandra: „Relatiile dintre Romania $i Ungaria, 1990-2006" [A Románia és Magyarország közti kapcsolatok, 1990-2006], In: Manual de analizä a politicii externe [Külpolitikai elemzési kézikönyv] (szerk. Iulia Motoc - Serban Filip Cioculescu). Ia§i: Polirom, 2010. 394-417. o.; Jeszenszky Géza: „Magyarország kétoldalú szerződései a szomszédos országokkal és a kisebbségi kérdés". In: Ars boni et aecjui. Tanulmányok az ezredvég nemzetközi rendszeréről. Bokorné Szegő Hanna 75. születésnapjára. Budapest: BKÁE Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék, 2000. 450-469. 0. ; „Alapszerződések". Magyar Kisebbség, Vol. 4. No. 6. (1996). (Bakk Miklós vitaindítójával, Ankerl Géza, Jeszenszky Géza, Pataki Gábor Zsolt, Szilágyi Zsolt, Zala Tamás, Zsigmond Barna, Valentin Stan, Törzsök Erika és Tőkés László hozzászólásával.) 4 Megemlíthető az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, az Európai Biztonsági és Együttműködés Szervezet (korábban EBEE), a NATO Parlamenti Közgyűlése, az Európai Népcsoportok Föderatív Uniója (FUEV), az Európai Parlament küldöttségei, a Közép-európai Kezdeményezés, az ENSZ-ben Nem Képviselt Nemzetek és Népek Szervezete (UNPO). Ez az időszak az RMDSZ külkapcsolatainak a nemzetközi és kormányközi szervezetekkel való megteremtését is jelentette. 5 Belső tényezők alatt a kormánykoalíciók összetételét, a belpolitikai eseményeket - önkormányzati, parlamenti és államfőválasztásokat a pártok álláspontjait, míg külső tényezők alatt a nyugati államok és az integrációs szervezetek nyomásgyakorlását és az utóbbiak bővítési stratégiáit értem. 6 Az egységes államot képviselő kormány nem számolhat egy külön politikai entitással, azaz nemzetközi szereplővel. Ä megjegyzést Bárdi Nándornak köszönhetem. 7 Kenneth Waltz: Man, the State and War. New York: Columbia University Press, 1959.1-15. o. 8 David Singer: „The Level-of-Analysis Problem in International Relations". World Politics, Vol. 14. No. 1. (1961). 77-92. o. 9 Robert D. Putnam: „Diplomacy and Domestic Politics: the Logic of Two-Level Games". International Organization, Vol. 42. No. 3. (1988). 427-460. o. 10 Uo.430.0. 11 Németország esetében a kancellári hivatal mellett a gazdasági minisztérium, de a Szociáldemokrata Párt (SPD) képviselői is szorgalmazták a gazdaságélénkítő csomagot. Japánban is a gazdasági érdekek, a pénzügyminisztérium és más tárcák gyakoroltak nyomást a miniszterelnökre, míg az 2014. tél 101
