Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - MAGYAR-ROMÁN KAPCSOLATOK - Szabó Tamás: Magyarország, Románia és az RMDSZ kapcsolatrendszere az alapszerződés tárgyalásának időszakában (1992-1996)
Szabó Tamás Mivel a román kormány tudatában volt annak, hogy a kétoldalú kapcsolatokban Magyarország leginkább a magyar kisebbség helyzetének javításáért száll síkra, az alapszerződés tárgyalásain a határok sérthetetlenségének felvetésével olyan álvitát folytatott, amellyel - főleg az uniós országok, az USA és az integrációs szervezetek szempontjából - semlegesítette a kisebbségi kérdést: ez pedig a tárgyalások többéves elhúzódását vonta maga után. Putnam modellje alapján azt mondhatjuk, hogy a határok sérthetetlensége és a kisebbségi kérdés rendezése részben kívül esett a másik fél nyerési halmazán. Ennek áttekintését az alábbi ábra szemlélteti. 3. ábra84 A nyerési halmazok viszonya a két vitatott kérdésben Az ábrán jól látható, hogy Magyarország nyerési halmazán (a HUmax és HUmin közötti tartomány) részben kívül esik a román félnek a határok sérthetetlenségére vonatkozó javaslata (ROhs). Ugyanígy Románia nyerési halmazán (a ROmax és ROmin közötti tartomány) részben kívül esik a kisebbségi jogok rendezésének kérdése (HUk.). A modellben a két vitás kérdés azért esik csak részben a nyerési halmazon kívül, mert azokat a másik fél nem teljességgel, hanem csak részleteiben utasította el. Ennek alapján elmondhatjuk, hogy a tárgyaló felek közötti megegyezésre csak azt követően kerülhetett sor, hogy mindkét fél engedett az előzetes elvárásaihoz képest, s a vita alapjául szolgált kérdések bekerültek a nyerési halmazok részleges átfedésének tartományába. A külpolitika szintjén Románia a belpolitikai realitásait, a politikai és gazdasági átmenet terén elért eredményeit nagy nehézségek árán tudta a Nyugat irányába „kikozmetikázni". Emellett folytonos bizonyításkényszerben volt, s agresszív propagandát folytatott. Egyrészt igyekezett biztosítani a nyugati államokat arról, hogy elkötelezett a kisebbségi jogok rendezését illetően, másrészt viszont annak érdekében, hogy lépéselőnyre tegyen szert, minden eszközzel Magyarország sarokba szorítására, az integrációs szervezetek és a nyugati államok előtti lejáratására törekedett. Az integrációs szervezetek és a nyugati államok normaalkotókként jelentek meg a magyar-román viszonyban, fő céljuk az volt, hogy stabilizálják a volt kommunista államok rendszerváltás utáni kétoldalú kapcsolatait, ami a nyugati biztonsági és gazdasági szervezetek által támasztott csatlakozási feltételek között is szerepelt. Az integrációs szervezetek szoros kapcsolatban álltak a két ország külügyminisztériumával és diplomáciai testületével, azok közvetítésével pedig az RMDSZ-szel is. Céljuk az volt, hogy értékeljék az államoknak a kétoldalú kapcsolatok rendezésére tett erőfeszítéseit. 98 Külügyi Szemle
