Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - MAGYAR-ROMÁN KAPCSOLATOK - Szabó Tamás: Magyarország, Románia és az RMDSZ kapcsolatrendszere az alapszerződés tárgyalásának időszakában (1992-1996)
Magyarország, Románia és az RMDSZ is.66 A román fél egy diplomáciai szempontból kreatívnak tűnő gesztussal rukkolt elő: Iliescu elnök augusztus 30-án, a második bécsi döntés 55. évfordulóján tartott megemlékezésen a Magyarország és Románia közötti történelmi megbékélésre vonatkozó kezdeményezéssel állt a nyilvánosság elé, szoros párhuzamot vonva az országaink közti és a francia-német megbékélési folyamat között. Iliescu indítványa azonban több okból is szöges ellentétben állt a nyugat-európai megbékélés szellemével. Egyrészt maga az előterjesztés időpontja (az évforduló) sem utalhatott a megbékélésre, ugyanis a bécsi döntés Románia számára Eszak-Erdély elvesztését és belső migrációt eredményezett. De a beszéd a tartalmát tekintve is ellentmondást jelentett, ugyanis Iliescu a történelmi visszapillantásban többször utalt a horthysta Magyarország által elkövetett bűnökre, továbbá a kilencvenes évek magyarországi viszonyaira, amelyben a vezető politikusok irányítani akarják a szomszédos államok magyar közösségét, vagy azok védelmezőiként, képviselőiként akarnak fellépni. A kisebbségi kérdés rendezésével kapcsolatban továbbra is a jól ismert álláspontját ismételte meg: az az országban a legmagasabb európai normák szerint biztosított, és nem képezheti tárgyát a magyar féllel folytatandó tárgyalásoknak.67 Iliescu kezdeményezése csakhamar jelentős propagandaeszközzé vált - annál is inkább, mert szeptember 3-án jelent meg a már említett NATO-tanulmány -, a legfontosabb célja pedig a román diplomácia kezdeményezőként való feltüntetése és annak az állításnak a bizonygatása volt, hogy Románia mindent megtesz a két ország közötti viszonyok rendezéséért.68 A megbékélési javaslat időzítése egy másik szempontból is figyelemre méltó: előkészítette Iliescu szeptember végi amerikai látogatásának a kommunikációját, így az elnök a külvilág - főleg az Egyesült Államok - felé nagyobb meggyőzőerővel tudta Romániának a kétoldalú kapcsolatok javítása iránti elköteleződését hangoztatni. A szerződés aláírása Noha 1995 szeptembere után még egy évnek kellett eltelnie a magyar-román alapszerződés aláírásáig, a többször idézett NATO-tanulmány már kiemelte a két fél közötti megegyezés szükségességét, ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy az észak-atlanti szervezet ki szeretné terjeszteni a határait, és tagjai közé újabb, kelet-közép-európai államokat fog meghívni. Ami a két állam viszonyát illeti, a fő kérdés az volt, melyikük hajlamosabb a kompromisszumra, áll el az addigi követeléseitől, és fogadja el a másik javaslatát. Erre a megegyezésre diplomáciai szinten még kevés jel mutatkozott, mert Iliescu megbékélési nyilatkozata alapján a román külügy három dokumentumtervezetet is átadott a magyar félnek a soron következő szakértői tárgyalásokon. így a hangsúly arra helyeződött át, hogy mi lesz e dokumentumok státusa, és az mennyiben fogja befolyásolni az alapszerződésről addig folytatott tárgyalások további menetrendjét.69 A rendelkezésre 2014. tél 93
