Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - MAGYAR-ROMÁN KAPCSOLATOK - Szabó Tamás: Magyarország, Románia és az RMDSZ kapcsolatrendszere az alapszerződés tárgyalásának időszakában (1992-1996)
Szabó Tamás az a következtetés, hogy a döntéshozóknak mind a két szinten zajló játékot figyelembe kell venniük, mi több, figyelniük kell a tárgyalópartnerük bel- és külpolitikai pozíciójára is ahhoz, hogy a külpolitika asztalán szerzett sikereket a belpolitikában kamatoztatni tudják. A nemzetközi szinten zajló tárgyalások és az azok nyomán megkötött szerződések ratifikációja kiváló példáját szolgáltatják a kétszintű játéknak. A tárgyaló felek, figyelembe véve a belpolitikai viszonyokat és az esetleges külföldi nyomást, kialakítják a szerződéssel szembeni elvárásaikat. Putnam ennek modellezésére vezette be a nyerési halmaz (win-set) fogalmát: ez lényegében azoknak a feltételeknek, érdekeknek az ösz- szessége, amelyeket a kormány/delegáció a tárgyalások során képvisel, és el tud fogadtatni a törvényhozással (ratifikáció). A két félnek a szerződéssel szembeni elvárásait, mint ahogy a lenti ábra mutatja, az A és A . , továbbá a B és B nyerési halmazok adják. 1. ábra14 A nyerési halmazok részleges átfedés B . A . B min min max---------[---------------]---------------------------------3 A két tárgyaló fél által elérhető legnagyobb eredmény (Amax és Bmax) nem lehet reális célkitűzés, ugyanis azt a másik fél nem fogadná el. Ehelyett sokkal inkább egy kompromisszumos változat képzelhető el - mindkét fél abban érdekelt, hogy a minimális követeléseinél valamivel többet érjen el -, amely a nyerési halmazok részleges átfedése (Amjnés Bmjn közötti tartomány) révén valósulhat meg. A tárgyalások során tehát a felek csak akkor juthatnak megegyezésre, ha a nyerési halmazok átfedik egymást. Viszont az is megtörténhet, hogy a nyerési halmazok átfedésére nem félúton, hanem az Amax vagy Bmax pontokhoz közelebbi tartományokban kerül sor, következésképp a nyerési halmazok eltérő kiterjedésűek lehetnek. Putnam szerint egy ország nyerési halmazának kiterjedését több tényező is befolyásolja: a belpolitikai szereplők preferenciái, az érdekcsoportok és a koalíciók elvárásai, az intézményrendszer, továbbá a felek tárgyalási stratégiái. A nyerési halmaz kisebb, ha egy adott kormány nem elkötelezett a szerződés megkötése iránt - ez azonban a kisebb, függő országok számára nagyon költséges lehet. így ők sokkal inkább hajlanak a megegyezésre, nyerési halmazuk tehát nagy.15 Az ország gazdasági és geopolitikai súlya mellett a tárgyalási pozícióra az is jelentős hatással van, hogy a felek mekkora jelentőséget tulajdonítanak a tárgyalt kérdésnek: nehezedik-e valamelyikükre belpolitikai vagy külső szereplők által gyakorolt nyomás, hajlandó-e feladni a saját pozícióját, és elfogadni a másik tárgyaló fél javaslatát?16 A Putnam által kidolgozott kétszintű játék modellje több elméleti és módszertani fogódzót kínál a magyar-román alapszerződés tárgyalásainak elemzéséhez. Egyrészt [80 Külügyi Szemle
