Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - MAGYAR-ROMÁN KAPCSOLATOK - Lakatos Artúr: A román külpolitikai nyitás és Románia helyzete a szocialista táboron belül, magyar diplomáciai dokumentumok tükrében, 1965-1968
A román külpolitikai nyitás és Románia helyzete a szocialista táboron belül, magyar diplomáciai dokumentumok tükrében, 1965-19681 Lakatos Artúr A romániai kommunista rendszer, annak a hidegháborús évtizedek folyamán történt változásai, megnyilvánulásai érdekes színfoltot képeznek a szocialista országok történelmében.2 Különösen nagy teret kap a keménykezű diktátor, Nicolae Ceau§escu élete, személyi kultusza és külpolitikája, amely megmutatta: lehetséges, hogy egy adott konjunktúrában egy kisebb ország és annak vezetője jóval nagyobb presztízzsel rendelkezzen, mint amennyit reális ereje megengedne. Tanulmányomban azt vizsgálom, hogyan nyilvánult meg a román külpolitika Ceau§escu első éveiben, és hogyan látta ezt a Kádár-kori magyar külpolitika. A történelem folyamatait markánsan meghatározó diktátorok életrajza, tettei és kora iránt mindig is fogékony volt az olvasóközönség, és ez alól nem kivétel Románia legutolsó kommunista államfője sem. Mindezt tekintetbe véve nem meglepő, hogy a Ceau§escu-korszakot3 igen sok nem romániai szerző is feldolgozta. A magyar történetírás terén elsősorban a román-magyar kapcsolatrendszer alakulása volt kiemelt kérdés,4 és bár a hidegháborús korszak nemzetközi kapcsolatai terén - beleértve a Kádár-korszak külpolitikáját is - kiváló munkák jelentek meg5 magyar nyelven is, mégis mindaz, hogy hogyan vélekedtek Kádárék a Ceau§escu vezette román külpolitikáról, valahogy elsikkadt. Ezért fontos megvizsgálni azt, hogy a magyar külügy levéltári forrásai mi módon követték nyomon az 1965-1968 közötti román diplomáciai tevékenységet, melyek voltak azok a sarkalatos pontok és nézetkülönbségek, amelyek a kor magyar-román kapcsolatait meghatározták, továbbá ezek hatása hogyan vetítődött ki a két állam közti kapcsolatrendszerre. A szocialista tábor egysége és a román külön út Sztálin halála, majd az azt követő események, melyek között kimagasló szerepet játszott az 1956-os magyarországi forradalom is,6 megbontották a szocialista tábor addigi, Moszkva által koordinált egységét, és habár vezető szerepét a Szovjetunió megtartotta, 44 Külügyi Szemle
