Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - MAGYAR-NÉMET KAPCSOLATOK - Schmidt-Schweiser, Andreas - Dömötörfi Tibor: A magyar-nyugatnémet kapcsolatok dinamikus időszaka: a diplomáciai kapcsolatok felvételétől a határnyitásig, 1973-1989
Andreas Schmidt-Schweizer - Dömötörfi Tibor nyitást következetesen folytassák."75 Alig egy hónappal a határnyitás után, de még a Magyar Köztársaság kikiáltása előtt, Kohl kancellár végül világos ígéretet is tett Németh miniszterelnöknek: Már ma közölhetem Önnel, hogy a szövetségi kormány alapvetően kész arra, hogy az 1987. [évi] hitelgaranciát 500 millió márkával megemelje. Ezáltal az On kormánya - párhuzamosan Bajorország és Baden-Württemberg szövetségi tartományok hitelakciójával - 1 milliárd DM nagyságú német hozzájárulással számolhat.76 Ezen túlmenően Kohl jelezte, nyomatékosan támogatja, hogy Magyarország hitelmegállapodásokat köthessen a Világbankkal és a Nemzetközi Valutaalappal. Az 1989. őszi milliárdos nagyságrendű német hitel tehát nem „ellenszolgáltatás" volt a határnyitás fejében, de a magyar magatartás kétségtelenül felgyorsította és „bebiztosította" a hitelfolyósítást. 1988 végétől 1990 végéig a nyugatnémet-magyar kulturális kapcsolatokban további felvirágzás volt megfigyelhető, amely végül ismételten alapvető változásokhoz vezetett. Új lendületet hozott egyrészt az NSZK lakosságának növekvő érdeklődése az „átalakuló Magyarország" és annak kultúrája iránt, másrészt a Szövetségi Köztársaság új - immár államilag alig szabályozott - lehetőségei Magyarországon, elsősorban a Goethe Intézeten keresztül, illetve a magyarországi német kisebbséget támogató intézkedések keretében. Megélénkültek a hivatalos testvérvárosi kapcsolatok is, amelyek szintén tág teret biztosítottak a kulturális kontaktusok számára. (Az egyik első testvérvárosi kapcsolat már az 1986. októberi Weizsácker-látogatás idején létrejött, Pécs és a baden- württembergi Fellbach városa között.77) Mindeközben a Magyarországon folyó németnémet kulturális konkurencia terepén a keletnémet oldal egyre inkább talajt vesztett. Ebben nemcsak a nyugatnémet kulturális ajánlat vonzereje játszott szerepet, hanem a Budapest és Kelet-Berlin között 1986-1987 óta élesedő ideológiai ellentétek és Magyar- ország fokozódó nyugati orientációja is, valamint az NDK ragaszkodása a tervutasításalapú, „devizamentes" kulturális kapcsolatokhoz, míg Magyarország ezeket egyre inkább piaci alapokra kezdte helyezni.78 1989 őszén összeomlottak a magyar-keletnémet kulturális kapcsolatok, és 1990. október 3-án nemcsak Németország megosztottsága, hanem a magyarországi kettős német kulturális képviselet időszaka is véget ért. Ez a nap új korszak kezdetét jelentette Európa történetében, és megteremtette a kapcsolatok teljesen új keretfeltételeit az egyesült Németország és Magyarország között. Az 1992. február 6-án a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Magyar Köztársaság által megkötött, „A baráti együttműködésről és az európai partnerségről" szóló szerződés79 végül is a - Magyarország részéről jelentős mértékben kezdeményezett - 1989-90. évi szenzációs európai változások eredményeképp jöhetett létre, és a mai napig a magyar-német hivatalos kapcsolatok legfontosabb alapja. Az a 38 Külügyi Szemle
