Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - MAGYAR-NÉMET KAPCSOLATOK - Schmidt-Schweiser, Andreas - Dömötörfi Tibor: A magyar-nyugatnémet kapcsolatok dinamikus időszaka: a diplomáciai kapcsolatok felvételétől a határnyitásig, 1973-1989
A magyar-nyugatnémet kapcsolatok dinamikus időszaka mélyülésének következtében 1986 tavaszától mindenekelőtt a gazdasági és financiális vonatkozásban váltak intenzívebbé a kapcsolatok. Figyelemre méltó, hogy magyar részről nem a Külkereskedelmi Minisztérium kapott főszerepet ebben a folyamatban, hanem a KB gazdaságpolitikáért felelős titkára. Ugrásszerűen megnövekedett a Budapest és a német szövetségi tartományok közötti eszmecserék száma is. Ezen belül főleg Bajorország, Baden-Württemberg és Eszak-Rajna-Vesztfália szerepvállalása emelkedett ki. 1986 tavaszán vett fel első ízben kapcsolatokat Magyarországgal Rajna-vidék-Pfalz tartomány. A bilaterális politikai eszmecserék során ebben az időszakban is terítékre kerültek az aktuális világpolitikai témák. A leszerelési folyamatban elért eredmények nyomán - különös tekintettel a nagyhatalmak 1987. decemberi sikeres washingtoni csúcstalálkozójára - a kelet-nyugati viszony katonai vonatkozásai egyre inkább háttérbe kerültek, míg a gorbacsovi Szovjetunió politikájának megítélése egyre nagyobb hangsúlyt kapott. Az NSZK-t különösen az érdekelte - amint ez Horn Gyula 1988. júniusi bonni találkozóján is világossá vált -, hogy miként ítéli meg Magyarország Gorbacsov politikáját.42 Az „Egységes európai okmány" 1986. februári aláírását követően felgyorsult (nyugat-)európai integrációs folyamatra való tekintettel különös hangsúlyt kapott az a kérdés is, miképp lehetne e változások hátrányos hatásait kiküszöbölni, illetve hogyan lehetne Magyarország és az Európai Közösség viszonyát - bonni segítséggel - a jövőre nézve alakítani. A kétoldalú eszmecseréket 1986—1987-et követően azonban nem az európai és világpolitikai témák, hanem a bilaterális gazdaságpolitika kérdései határozták meg. Ennek egyrészt az volt az oka, hogy Magyarországnak a gazdasági válság leküzdésére és ökonómiai struktúrájának a piacgazdaság szellemében való újjáalakítására vonatkozó, 1986-tól datálható törekvései43 nem lehettek volna lehetségesek Bonn jóindulatú támogatása és a vele való gazdasági-pénzügyi együttműködés nélkül. Másrészt Magyarország Nyugat felé nyitása és piacgazdasági irányultságú politikája nyomán a nyugatnémet gazdaság részéről is fokozott érdeklődés mutatkozott új kooperációs lehetőségek iránt. Az 1986 májusától 1988 novemberéig terjedő időszakban előbb Havasi Ferenc, a KB gazdasági ügyekért felelős titkára, majd - 1987 júniusától - utóda, Németh Miklós számos megbeszélést folytatott nyugatnémet partnereivel, mind szövetségi, mind tartományi szinten. A tárgyalások középpontjában - a „hagyományos" témák, mint a behozatali korlátozások problémája, a magyar kereskedelmi deficit vagy a hitelkérdés mellett - a magyar gazdaságpolitika új céljai és intézkedései, a magyarországi vegyes vállalatok alapításának lehetőségei, valamint többek között a közlekedés, a turizmus és - a csernobili katasztrófa után - az atomenergia területén folyó együttműködés erősítésének a kérdései álltak. A bilaterális politikai kapcsolatok csúcspontját ebben az időszakban két nagyszabású látogatás képezte: Richard von Weizsäcker szövetségi elnök magyarországi útja, 2014. tél 31
