Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 3. szám - KÖNYVSZEMLE - Klasszikus diplomácia versus bipoláris rend (Gazdag Ferenc)
Könyvszemle megtermelt jövedelem kiáramlása (1995-ben a GDP 5,8 százalékát tette ki a külföldre utalt tulajdonosi jövedelem mértéke). Egy világbanki adatokra támaszkodó elemzés az 1988-tól 2009-ig terjedő időszakra ezt a veszteséget Magyarország esetében 271 milliárd dollárra taksálta. Még a baloldali közgazdászok is azt a véleményt fogalmazzák meg, hogy a magyar EU-csatlakozás igazi nyertesei a nagy tagállamok vállalatai voltak. Bizonyára megérne néhány kutatási programot a kompország nyugati kikötésének mérlegét is elkészíteni. * * * Fejérdy Gergely könyve hiánypótló kötet: a hidegháború kialakulásának első éveit az európai frankofón országok és Magyarország kapcsolatain keresztül mutatja be. A választott módszertani megoldás unikális (ugyanakkor vitatható is): az azonos eljárással vizsgált három ország Magyarországgal folytatott bilaterális kapcsolatai különböző síkokban azonosíthatók. Belgiumnak sem különösebb érdekei, sem jelentősebb befolyása nem volt a közép-európai eseményekre, a semleges Svájc státuszából fakadóan óvatos politikát folytatott. Franciaországnak az 1945. szeptemberi, Londonban tartott külügyminiszteri találkozón ugyan volt egy gesztusa Magyarország irányába - Georges Bidault külügyminiszter támogatta azt az amerikai-brit javaslatot, hogy Magyarország javára módosítsák a trianoni határokat -, azonban a szovjetek ellenállásán ez a kezdeményezés elbukott. Párizsnak egyszerűen nem voltak eszközei a közép-európai helyzet befolyásolására. Ezek az évek az egyébiránt sem széles körű frankofónia radikális hanyatlásának az időszaka Magyarországon. A francia nyelvet és kultúrát ismerők száma az emigrációt választók nagy száma miatt tovább apadt, s a magyar közoktatásban ekkortól minden diáknak oroszul kellett tanulnia. Örömteli a kötet megjelenése egy további szempontból is. Hiánycikk a magyar könyvpiacon egy összegző külpolitika-történet. Inkább csak részkérdésekről, illetve egy-egy szakterületről rendelkezünk monografikus feldolgozásokkal. Az okok egyike abban rejlik, hogy felettébb hiányos az összefoglaló monográfiák alapját képező, a bilaterális kapcsolatokról szóló, az adott relációval kapcsolatos levéltári forrásokat feldolgozó kötet. Fejérdy Gergely mostani könyve ilyen alapkutatásokat összegző munka, mellyel a fiatal diplomáciatörténész ahhoz a generációhoz csatlakozik, amely lépésről lépésre teszi közzé a későbbi összefoglalóhoz elengedhetetlenül szükséges kutatási eredményeket az amerikai (Borhi László), a szovjet-orosz (Baráth Magdolna, Seres László), vagy akár a francia relációban (Garadnai Zoltán). Remélhetőleg Fejérdy Gergely kötete mihamarabb elérhető lesz a magyar olvasók számára is. Gazdag Ferenc 196 Külügyi Szemle
