Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 3. szám - KÖNYVSZEMLE - Klasszikus diplomácia versus bipoláris rend (Gazdag Ferenc)
Könyvszemle Klasszikus diplomácia versus bipoláris rend (Fejérdy Gergely: L'Europe francophone et la Hongrie au début de la Guerre Froide. Párizs: Honoré Champion, 2014. 607 o.) S zokatlan kiadvánnyal jelentkezett a fiatal magyar diplomáciatörténész, Fejérdy Gergely: egy kötetben tette közzé a francia nyelvet használó európai országok és Magyarország között a második világháború utáni évtizedben épített diplomáciai kapcsolatokat. A kötet alcíme (Les relations diplomatics et culturelles entre les pays francophone de l'Europe occidentale et la Hongrie de 1944 a 1956) egyúttal jelzi azt is, hogy miben különbözik az írás a hagyományos diplomáciatörténeti elemzésektől: a szerző külön figyelmet kíván fordítani a kulturális kapcsolatokra, azon belül is a francia nyelvnek a diplomáciában játszott szerepére, illetve a nyelv által determinált kommunikációs dimenziókra. Mint gyakran történik, a szerző témaválasztása az egyetemi tanulmányokból kinövő fokozatszerzéshez kapcsolható, amelynek során a Sorbonne egyetem professzora, George-Henrie Soutou - aki a kötet előszavát is jegyezte - vezetésével kitűnő disszertáció született. Az érdem természetesen a szerzőé, aki szorgosan túrta fel a francia, a belga, a svájci és a magyar levéltárakat, figyelve arra is, hogy a bilaterális viszonyrend- szer feltérképezéséhez nemcsak a külügyminisztériumok anyagainak ismerete szükséges, hanem nagyon sok más testületé is, kezdve a kommunista pártarchívumoktól, az egyházi iratanyagon át a hírszerzéséig, illetve a szereplők memoárkötetein át a magyar emigrációs anyagokig. Impozáns a csatolt bibliográfia, s a szakkönyv használhatóságát elősegítő névmutató is. Fejérdy tézise megejtően egyszerű: érdemes vizsgálni, milyen mértékben befolyásolja a külpolitikai döntéseket és a politikai interakciókat a francia nyelv, a nyelv által hordozott, s a nyelvet használók által birtokolt kultúra, a klasszikus diplomácia egyik tradicionális eszközrendszere. (18., 529. o.) A kötetben a szerző aprólékos precizitással alkalmazza választott eljárását: az egyes fejezetekben párhuzamos bemutatások állnak egymás után, rögzítve az adott kérdéskör (például a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása) vonatkozásában a 2014. ősz 193
