Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 3. szám - NEMZETKÖZI ELMÉLET - Gaál Fanni: A nem állami szereplők hatalma: a ratingügynökségek szerepe a nemzetközi politikában és gazdaságban
Gaál Fanni A Standard & Poor's ügynökség 2012. január 13-i közleményében azonban nem elsősorban belpolitikai okokat nevezett meg a döntése indoklásául. A hitelminősítő szerint annak, hogy Franciaországot egy fokozattal leminősítette, emellett az ország hosszú távú kilátásait is negatívnak ítélte, a legfőbb okait az euróövezet politikai, pénzügyi és monetáris problémái, illetve „Franciaország mély érintettsége"41 jelentették.42 A 2011 decemberében tartott EU-csúcson sem sikerült olyan léptékű döntést meghozni, amely a S&P szerint elegendő lett volna az eurózóna válságának megállításához. Az ügynökség a problémát elsősorban a már fent említett gazdasági különbségekben látta - véleményem szerint ez a leminősítés sokkal inkább egy figyelmeztető jelzés volt az EU17 számára, semmint egy csapás a francia gazdaságra. A döntés súlyát pedig a kiválasztott szuverén állam adja: Franciaország a mentőcsomagok második legnagyobb befizetője- ként valóban az események középpontjában állt,43 ezt igazolja a hosszú távú negatív kilátás is. Ez utóbbit ugyanis azzal indokolta a hitelminősítő, hogy az előrejelzéseik alapján 33 százalék esélye van annak, hogy a közeljövőben tovább csökkentik az ország besorolását. A 2012. májusi a választások után a konzervatív Sarkozyt a francia Szocialista Párt (SP) élén álló Francois Hollandé váltotta. A kormányváltást új intézkedések követték, és bár Hollande-nak a 75 százalékos vagyonadóra vonatkozó tervét a francia Alkotmányos Tanács nem támogatta, számos más reform is napirendre került. Az államadósság csökkentésére előirányzott 30 milliárd eurós költségvetési megszorítás mellett munkaerő-piaci reformok kezdődtek.44 Ennek oka az volt, hogy a Standard & Poor's szintén a francia gazdaságot gyengítő tényezőként említette indoklásában a munkaerőpiac merevségét, illetve a túl magas kormánykiadásokat és a növekvő államadósságot. Francois Hollandé államfőnek már a megválasztásakor fontos volt, hogy valós eredményeket tudjon felmutatni - nemcsak a francia gazdaság helyreállításában, hanem az euróövezeti válság kezelésében is. Egy növekedési paktum elfogadásának és az Európai Központi Bank fiskális beavatkozásának sürgetése részben a saját tekintélyét megalapozó lépés volt. Ennek szellemében már a beiktatását követő első hónapokban felhívta a figyelmet arra, hogy minél hamarabb életbe kell léptetni az Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM), főként azok után, hogy 2012 nyár elején Spanyolország kimentésére is negatívan reagált a piac.45 A legnagyobb problémát azonban elnöksége első félévében az jelentette, hogy bár több intézkedés is életbe lépett, azok nem voltak kellően kidolgozottak, és nem biztosítják majd hosszú távon a gazdasági növekedést.46 A Moody's leminősítése Az intézkedések ellenére tehát 2012. november 9-én a Moody's is úgy döntött, hogy megfosztja Franciaországot a legmagasabb besorolástól, és Aaa helyett Aal minősítést határozott meg. A Moody's indoklása azonban alapjaiban különbözött a S&P 180 Külügyi Szemle
