Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)

2014 / 3. szám - NEMZETKÖZI ELMÉLET - Gaál Fanni: A nem állami szereplők hatalma: a ratingügynökségek szerepe a nemzetközi politikában és gazdaságban

Gaál Fanni befolyással bírnak a nem kormányzati szervek. E tanulmányban a szerző a továbbiak­ban az egyszerűség kedvéért a nem állami szereplőkre NGO-ként (non-governmental organization) utal, tág értelmében használva a fogalmat, tehát ide sorolva minden olyan szervezetet, amelynek tevékenysége és/vagy céljai nem köthetők az állam szintjéhez. Az alkalmazott módszertan tekintetében két eltérő gazdaság kerül összehasonlításra. Az Egyesült Államok és Franciaország leminősítése más időpontban, különböző körül­mények között történt, és legfőképpen eltérő hatással volt a két országra és kereskedel­mi-gazdasági partnereire. E leminősítések hatásainak összevetésével a cél annak bebi­zonyítása, hogy az európai és az észak-amerikai kontinensre alapjaiban véve nagyon különböző hatással van egy ilyen hitelminősítői bejelentés - az előbbire jóval erősebben hat, míg az utóbbi könnyebben átvészeli. A ratingügynökségek mint nem állami szereplők A hitelminősítő ügynökségeket tekintve azt láthatjuk, hogy a nem állami szereplőkkel szemben általánosságban felmerülő kétségek (hitelesség, megbízhatóság, pártatlanság, függetlenség, átláthatóság) velük kapcsolatban fokozottan fennállnak. A nemzetközi közösség és főként a gazdasági szereplők nehezen fogadják el, hogy néhány intézet olyan jelentős befolyásra tett szert a gazdasági életben, hogy a kiadott minősítéseiket nem lehet figyelmen kívül hagyni, tehát megkerülhetetlenné váltak. Ráadásul mind­össze három óriás, a Moody's, a Standard & Poor's és a Fitch Ratings uralja a minősítő piac több mint 90 százalékát,1 ez az erős oligopolhelyzet pedig hosszú évtizedek óta megváltoztathatatlannak tűnik. Az utóbbi években ugyan bővülni látszik a szereplők köre - ezt elsősorban az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet, illetve az európai uniós szabályozások generálják -, a médiában is megjelenő, igazán nagy befolyással bíró minősítéseket továbbra is a három nagy ügynökség adja. A következő néhány bekezdésben a ratingügynökségek kialakulását, működését, mai pozícióját és a „Big Three" oligopolhelyzetét mutatom be. A minősítő ügynökségek kialakulása, feladata A hitelminősítő ügynökségek (Credit Rating Agencies, CRAs) létrejötte a 20. század ele­jére nyúlik vissza, amikor is John Moody 1909-ben létrehozta a mai Moody's Investors Service ügynökség elődjét.2 A Moody's részesedése a piacból máig nagyobb a legtöbb vetélytársáénál, és szorosan követi a másik amerikai óriást, a Standard & Poor's válla­latot. Ez utóbbi elődjét Henry Poor alapította 1916-ban, majd a Standard Statistics nevű céggel történt 1941-es fúziót követően alakult át a ma jól ismert Standard & Poor's (S&P) vállalattá.3 Nem véletlen, hogy éppen az Egyesült Államokban jelentek meg először 170 Külügyi Szemle

Next

/
Thumbnails
Contents