Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - A NÉMET GAZDASÁG KETTŐS KÖTŐDÉSE - Kőrösi István: Kettős kötődés: Németország gazdasági helyzete, szerepe az európai integrációban és Közép-Európában, az 1990-2013-as időszakban
Kettős kötődés kellett elfogadni. Ez ellen többen is keresetet nyújtottak be a német alkotmánybírósághoz, abból a célból, hogy az EU ne válhasson „garancia- és transzferközösséggé". Az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a garanciavállalás mértéke nem lépte túl azt a határt, amelynek nyomán a Szövetségi Gyűlésnek (Bundestag) az államháztartással kapcsolatos döntési jogköre csorbult volna. Ugyanakkor leszögezte, hogy minden további mentőcsomaghoz a Szövetségi Gyűlés költségvetési bizottságának a hozzájárulása szükséges. Az EFSF a tőkepiacon vehet fel hiteleket, amelyekre az euróövezeti tagországok kvótájuk arányában garanciát vállalnak.8 Ez 50 százalékban a népesség számával, 50 százalékban a GDP-jükkel arányos. Németország részesedése 28 százalék, ami 123,2 milliárd eurót jelent. Feltétlenül szükséges helyzetben a Szövetségi Gyűlés költségvetési bizottságának jóváhagyásával a Németország által garantált összeg 20 százalékkal növelhető, azaz 148 milliárd euróra. A német-francia javaslat nyomán elfogadott konstrukció szerint a felvett hitelekre nemcsak a teljes összeggel, hanem 120 százalékosan is garanciát nyújtanak. Ez azt jelenti, hogy a résztvevők a kvótájuk felett szükség esetén még 20 százalékos többletgaranciát vállalnak. A hatos csomagot (Sixpack) Németország kiemelten szorgalmazta, és az EU döntéselőkészítő szakértői (köztük nagy számban és aktivitással a németek) konkrét mutató- rendszert állítottak össze a mérhetőség érdekében. A hatos csomag négy fő intézkedése a stabilitási és növekedési paktum reformjára vonatkozik, kettő pedig a jelzőrendszer kialakítására és alkalmazására, valamint a korrekciós mechanizmusra.9 Az euró plusz egyezmény a versenyképesség növelésére irányuló csomag, amely kiegészíti az európai szemesztert és a hatos csomagot. Az európai szemeszter a nemzeti államháztartások tervezését és az európai stabilitási mechanizmust jelenti. Az utóbbiakat az Európai Bizottság és az Európai Parlament is jóváhagyta, így azok az Európa-jog részévé váltak.10 Az euró plusz viszont csak a résztvevők együttes működésén alapul, nem része a közösségi jognak. Ezt a gazdaságpolitikai koordinációt előirányozó egyezményt a német kormány az annak új minőségét biztosító megállapodásként értékelte. Az európai fiskális paktum (European Fiscal Pact, EFP) a teljes hivatalos neve és célja szerint a Gazdasági és Monetáris Unió stabilizálására, koordinációjára és szabályozására irányuló egyezmény. A fiskális stabilitás megteremtése, az államadósság leszorításának stratégiája és a fiskális politika koordinációjának terén történő előrehaladás áll a paktum középpontjában. A szerződés tartalmáról 2011 decemberében egyezett meg huszonöt ország, az aláírásra 2012 márciusában került sor. Nagy-Britannia és Csehország nem csatlakozott az egyezményhez. Az EFP létrehozásában ezúttal is kezdeményező volt Németország, és a kidolgozásában is mértékadó szerepet játszott. A franciákkal való egyeztetések során sikerült közös álláspontot kialakítani, Nagy-Britannia viszont az egyezmény tartalmát nem tudta elfogadni. A paktum lényegét az államadósság hatékony kezelésére irányuló intézkedések alkotják.11 2014. tavasz 51
