Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 3. szám - NYUGAT-BALKÁN A FÓKUSZBAN - Szekrényes Éva: Győztesből vesztes, avagy ki nevet a végén? Választások után Koszovóban
Győztesből vesztes, avagy ki nevet a végén ? ülés határozatképes maradt.47 A szavazást követően viszont a PDK képviselői hagyták el az üléstermet. Isa Mustafa megköszönte képviselőtársai bizalmát,48 majd kifejtette, hogy a Kuvendi elnökeként tenni kíván a kisebbségben lévőkért, emellett legfőbb célja a fejlesztés, a közösségek integrációja, a korrupció elleni harc, valamint a nemzetközi közösséggel való szoros partneri együttműködés kialakítása lesz.49 Az alkotmánybíróság határozatára várva A parlament alakuló ülését követő napon Hashim l’hag és pártja az alkotmánybírósághoz fordult, ugyanis álláspontjuk szerint a július 17-i történések nem egyeztethetők össze az alkotmány ide vonatkozó passzusaival. Xhavit Halili és 29 képviselőtársa négy kérdést intézett az alkotmánybírósághoz. A képviselők arra voltak kíváncsiak, hogy a megválasztott parlamenti elnököt a „legnagyobb parlamenti frakció" java- solta-e. Emellett azt is megkérdezték, hogy kinek áll jogában parlamenti elnökjelöltet állítani: a parlamenti választásokon a legtöbb szavazatot megszerző pártnak, illetve koalíciónak, vagy annak a politikai csoportnak, amely a választásokat követően állt össze. A harmadik kérdés az volt, hogy megsértette-e az előző parlament házelnöke az alkotmány rendelkezéseit az új parlament alakuló ülését előkészítő 2014. július 12-i ülésen. Az utolsó kérdésük pedig arra vonatkozott, hogy az alakuló ülés során megsértették-e az alkotmányt vagy a Kuvendi házszabályát. 2014. július 23-án a taláros testület - a végső döntése meghozataláig - felfüggesztette az újonnan megválasztott elnök tevékenységét,50 elnapolta a parlament alakuló ülését, és felszólította a képviselőket, hogy addig tartózkodjanak a parlamenti munkától. Az alkotmánybíróság szeptember 18-ára ígérte az állásfoglalást. Az alkotmánybírák a döntést a vártnál gyorsabban, már 2014. augusztus 26-án meghozták. Abban a két fél, azaz mind a PDK, mind pedig a választások után alakult koalíció egyetértett, hogy a parlament elnökét a legnagyobb parlamenti csoportnak kell jelölnie. A véleménybeli eltérés ott mutatkozott, hogy a PDK ragaszkodott ahhoz, hogy mint a választásokon nyertes és a legtöbb mandátummal bíró párt, ők jelöljenek elnököt, míg a koalíció arra hivatkozott, hogy együttesen ők adják a legnagyobb politikai tömörülést a parlamentben, tehát az övék az elnökjelölt-állítás joga. Az alkotmánybíróság a 2008. április 9-én elfogadott alkotmány 67. cikkének 2. bekezdésére hivatkozva adta meg a választ. Jogértelmezése szerint a szöveg megalkotói nagy valószínűséggel támaszkodtak a nyolc évvel korábban, 2001. május 15-én megjelent Koszovói Alkotmányos Keret (Constitutional Framework of Kosovo) 9.1.9. pontjára, amely szerint a parlament elnökévé a választásokon a legtöbb szavazatot elért párt vagy koalíció jelöltje választható meg. Ezen értelmezés szerint tehát vitathatatlan Ágim Aliu parlamenti elnökké történő jelölése, azonban megválasztása kudarcba fulladt, hiszen 2014. ősz 75
