Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 3. szám - NYUGAT-BALKÁN A FÓKUSZBAN - Klein András: Bolgár szempontok az aktuális bolgár-macedón vitában
Bolgár szempontok az aktuális bolgár-macedón vitában Összegzés Ha összegezni szeretnénk a Macedónia számára az EU-csatlakozáshoz feltételeket szabó mai bolgár álláspont hátterét, akkor röviden azt mondhatnánk: a bolgár nemzettudatban Macedónia nem más, mint egy idegen nagyhatalmak érdekei miatt igazságtalanul elvesztett bolgár nemzeti terület. A jelenlegi macedón hivatalos nemzeti kurzus pedig sérti a bolgárok saját nemzeti-történelmi identitását. Mindez azzal a csalódottsággal párosul, amely a bolgár közvéleményt éri a Macedóniából áradó bolgárellenes- ség miatt. Ugyanakkor ez a hangulat várhatóan fenn fog maradni, mivel Szkopjéban tudják: saját nemzeti eszméik alapjaira a legnagyobb veszélyt nem más, mint a „bolgár emlék" jelenti, mivel a bolgár közös múlt alapjaiban kérdőjelezi meg azt a hivatalos történelmi doktrínát, amelynek alkalmazásával az ország fenn szeretne maradni, a több egyéb kihívás közepette. Mindehhez nyugodtan hozzávehetjük, hogy a 19. és 20. században 700.000 bolgár nemzetiségű menekült érkezett az országba - többek között Macedóniából -, akik bolgárságuk miatt kényszerültek elmenekülni. Ha ehhez hozzászámoljuk a Macedóniáért folyt balkáni és világháborúk áldozatainak családját, és figyelembe vesszük mindkét csoport leszármazottainak számát, könnyen rájöhetünk: Bulgáriában nincs hatalom, mely ne bukna meg azonnal, ha valamilyen formában elismerné a nemzeti macedonizmust, vagy engedékenynek mutatkozna a Macedóniából érkező bolgárelle- nességgel szemben. Innentől kezdve talán azt is állíthatjuk, hogy a közismert macedón-görög névvitához képest a bolgár-macedón ellentétek mélyebbek és nehezebben megoldhatóak, mivel mindkét ország lakosságának identitását érintik. Vagyis a „macedónkérdés", mint biztonságpolitikai ügy, várhatóan még sokáig fennmarad. Jegyzetek 1 Sztojan Novakovics feljegyzése a szerb oktatási miniszternek: Diplomáciai archívum - Dubrovnik, 251/1888. „How Serbian Propaganda Influenced and Eventually Changed Macedonism". History of Macedonia, http://history-of-macedonia.eom/2008/10/05/how-serbian-propaganda-influenced-and- eventually-changed-macedonism/ . 2008. október 5. 2 A témával kapcsolatban bővebben lásd: Klein András: „Egy új bolgár Macedónia-politika felé". Külügyi Szemle, Vol. 12. No. 1. (2013). 172-181. o. 3 Bíró Gáspár: Az identitásválasztás szabadsága. Önrendelkezés, egyéni szabadság, nemzeti szabadság. Budapest: Osiris-Századvég, 1995.132-138. o. 4 Peter Hagget: Geográfia. Globális szintézis. Budapest: Typotex, 2006. 785. o. 5 Szilágyi István: Geopolitika. Pécs: Publikon, 2013.5. o. 6 Angel Dimitrov: Republika Makedonija mezsdu jugoszlavijanizma i nacionalizma [A Makedón Köztársaság a jugoszlavinizmus és a nacionalizmus között]. Szófia: Akademicsno Izdatelsztvo „Professzor Marin Drinov", 2011.177. o. 2014. ősz 63
